Ugyan az idei első félévben átadott lakások száma 22 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt, ám a kiadott lakásépítési engedélyeké csak 20 százalékkal haladja meg az átadott lakásokét, ami egyértelműen stagnáló piacról tanúskodik - hívta fel a figyelmet Vidor Győző, a Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉASZ) elnöke. Véleménye szerint a szakma nagy bajnak tartja, hogy a KSH nem közli a ténylegesen elindított építkezések számát, noha ez az adat rendelkezésre áll.

Aggasztónak tartja, hogy az új lakások számának első félévi növekedése lényegében az első negyedév robbanásszerű emelkedéséből adódik, a második negyedév már csak elhanyagolható bővülést hozott. Az április-júniusi időszak kifejezettten gyenge számai szerinte megerősítik azt a korábbi álláspontját, mely szerint az első negyedévi 50 százalékos kiugró emelkedést a jó idő miatt előbbre hozott befejezések eredményezték.

Elfogyni látszik a lendület

Kifejezetten romló a tendencia a nem lakáscélú épületek építésénél, amelyeknél az első negyedévi bővülés a második három hónapban mind az engedélyek számában, mind a beépített négyzetméterben csökkenésbe fordult - mondta a Napi.hu-nak Vidor, hozzátéve: mindez az MNB növekedési hitelprogramja kifulladását is jelzi.

Az építőanyagkereskedők és gyártók beszámolói, valamint a májusban kötött új építőipari megrendelések 20 százalékos csökkenése is arra utal, hogy az év második felére végképp elfogy a lendület a növekedés alól, sőt a várakozások szerint már augusztus végére visszaesik az építőanyagok forgalma a tavalyi szintre - fogalmazott a a szakember.

Semmi nyoma a Németh Lászlóné akkor fejlesztési miniszter által tavaly beharangozott, évi hetvenmilliárdos megrendeléssel kecsegtető panelprogramnak, a meglebegtetett felújítási támogatásnak, nincs otthonteremtési program, projektfinanszírozás és a még mindig érvényben lévő plázastop sem tesz jót a magasépítésnek - sorolta Vidor az építési piacot meghatározó kereteket. A téglások, a tetőcserepesek, a kerámia és építéskémiai anyagok gyártói padlón vannak, az anyagiparban egyedül a lakásfelújítókat ellátók maradtak talpon. Vásárlás vagy építés helyett ugyanis mind többen a lakások kipofozását, korszerűsítését választják kényszermegoldásként.

Kinek épül, ami épül?

Nem az otthonteremtők vásárlásai generálják az új lakáspiac éledezését, legalábbis Debrecenben - állítja Tóthné Istvánné, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke, a debreceni DÉSZ-KER Zrt. vezérigazgatója. Az újraindított vagy újonnan indított lakásépítésekkel speciális réteget céloznak meg a fejlesztők, például olyan befektetőket, akik külföldi egyetemistáknak adják majd ki az elkészült, színvonalas lakásokat, s már a kezdet kezdetén 100-200 millióval maguk is beszállnak a finanszírozásba. E pici szegmensben valóban beszélhetünk az építési kedv élénküléséről, csakhogy itt a produktum nem az átlaglakosság igényeit szolgálja - hangsúlyozza az  ÉVOSZ alelnöke.

Az otthonteremtési igényekre fókuszáló fejlesztésekhez nagyon hiányzik a finanszírozás - sorolta Tóthné. Az nhp olcsó forrása pedig csak a bérbeadásra épülő lakásokhoz használható, a forráshiányos vállalkozások viszont nem engedhetik meg maguknak, hogy szükség esetén ne tudják kivenni a betett tőkét, márpedig erre ennél a konstrukciónál öt évig nincs lehetőség.

Ugyanakkor ha e hitelprogramot kiterjesztenék a fejlesztési projektekre is - korábban forgóeszközhitelként állt rendelkezésre egy éves futamidőre, amit szintén nem vállalhattak a lakásépítők -, lenne érdemi kereslet a bankbetét helyett inkább lakást vásárló kisbefektetők részéről, amivel megrendeléseket biztosíthatnának az építőipari vállalkozásoknak - véli az ÉVOSZ alelnöke.

Újat csak pótlásként

A szakember azonban leginkább a felújítások elmaradását tartja a legnagyobb problémának, az energiapazarló, környezetszennyező épületállomány minőségével mindenképpen kezdeni kellene valamit. A környezetszennyezés már csak azért is egyre nagyobb probléma, mert vidéken mind többen állnak át fa- vagy széntüzelésre, ami sokszor elviselhetetlenné teszi a települések levegőjét.. Az áfacsökkentés vagy a szociális alapú áfavisszatérítés ösztönözné az energiatakarékosságot célzó felújításokat, a műszaki, környezetvédelmi problémák sokaságát ugyanis csak ezzel, és nem pedig  rezsicsökkenéssel lehet megoldani - állítja Tóthné. Az építési szakma szerint mindenképpen a felújítás, a meglévő épületállomány megfelelő állapotra hozatala az elsődleges, az új építéssel a bontásra ítélt, kieső épületeket érdemes pótolni - tette hozzá a DÉSZ-KER Zrt. vezérigazgatója.