A kőbányai Élessaroknál, ahol a Kőrösi Csoma Sándor út az ipartelepi Dreher Antal úttá változik, hosszú kerítés és elburjánzott növénytakaró mögött rejtőzik az egykori Szőlészeti Kutatóintézet telepe. Ott a fáktól-bokroktól szinte láthatatlanul magasodik egy különleges mérnöki szerkezet 1962-ből, ez az ország első, térbeli kötélrendszerrel feszített függőtetője – írja az Építészfórum.

AZ 1960-AS ÉVEK ELEJE A MAGYAR MÉRNÖKÉPÍTÉSZET CSÚCSKORA.

A buszpályaudvarokon pillangótetők szárnyalnak, megépülnek Zsuffa András betonhéjai Visegrádon, Kecskeméten, Miskolcon, egylábú toronyházak pipiskednek az alföldi cseréptetők fölé, és nem szabad elfeledkeznünk az 1964-ben átadott Erzsébet hídról sem, amely ugyan szépségének és erejének jelentős részét külföldről kölcsönzi, de ettől még a miénk – fogalmaz a cikk szerzője, Kovács Dániel, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ munkatársa.

A FESZÍTETT HÉJSZERKEZETEKET EURÓPÁBAN AZ 1958-AS BRÜSSZELI VILÁGKIÁLLÍTÁS PAVILONJAI HOZTÁK DIVATBA,

de fontos inspirációt jelentett az amerikai költségen és tervek szerint, 1956-1957 között épített nyugat-berlini kongresszusi központ is. 

A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet akkoriban a Jászberényi úton működött, és a Kísérleti Pincészet járatai a telek északnyugati sarkában található, négyszög alakú mélyített udvarból nyíltak. Ott helyezték el a muzeális értékű borgyűjteményt és borászati eszközöket, amelyekből reprezentatív múzeumot terveztek kialakítani. Ennek első lépése lett a mélyített udvar lefedése, védelme az időjárás viszontagságaitól. A két T szelvénnyel készült ív fesztávolsága 32 méter, az álló parabola, a fekvő kosárgörbe alakú. A hazai gyártású sodronykötelekből készült kötélrendszerre eloxált, trapéz szelvényű alumínium hullámlemez fedés került. A fedést türkiz vagy acélkék színűre, a belső festését krémsárgára tervezték.

Magyarország első kétköteles rendszerű függőteteje hallatlanul elegáns megoldással, földre hullott virágsziromként óvja a Kísérleti Pincészet mélyudvarát.