Érdemes összehasonlítani a fővárosban elkelt téglaépítésű ingatlanok négyzetméterenkénti árait 2012. és 2014. első féléves adatai alapján. A két időszak abban azonos, hogy a DH budapesti téglalakás árindexe szerint az első negyedévben 90, a másodikban pedig 93 százalékponton állt a mutató, vagyis elvileg hasonló értékeket kellene találnunk.
A forgalom növekedése azonban még ha nagyjából egységes is ott, ahol van piac, annak hatása már különböző, így vannak olyan kerületek, ahol drágább- és vannak olyanok, ahol olcsóbb négyzetméteráron vették idén a lakásokat, mint két évvel ezelőtt. A két legnagyobb árváltozást a főváros két belső presztízskerülete mutatja, az I. és az V. kerületek. Az V. kerületben 2012-ben 323 ezer forintért, idén 379 ezer forintért, vagyis 15 százalékkal drágább áron vásároltak, mint két éve.
Ennyi volt, mennyi lett?
Ebben a kerületben van egyébként a legkevesebb lakás, számuk nem éri el a kilencezret. A forgalom a fővárosi piac egészének mindössze fél százalékát tesz ki, így tavaly például még 100 ingatlan sem cserélt itt gazdát. Az I. kerület sem sokkal nagyobb, itt 17 ezer körüli az ingatlanok darabszáma, és a forgalom is csupán a budapesti piac 2 százalékára rúg, ami tavaly alig több mint félezer adás-vételt jelentett. 2012 első félévében az itt megvásárolt lakások átlagos négyzetméter ára 296 ezer forint volt, idén már 342 ezer forint, ami 13 százalékos növekedés.
Két további belső kerületet a VI. és VII. kerületeket említi még a DH, mindkettőben 6 százalék körüli az árnövekedés. A VI. kerületben 273 ezerről 292 ezer forintra a VI. kerületben 229 ezerről 243 ezer forintra nőtt a megvásárolt ingatlanok átlagos négyzetméter ára.
A mérleg másik oldalát a XXII. kerület "vezeti", ahol közel 15 százalék a különbség a gazdát cserélt ingatlanok áraiban: két éve 287, idén már 250 ezer forint volt az átlag. A XV. és XVII. kerületekben is 10 százalék a csökkenés, a XV. kerületben most 219, a XVII. kerületben pedig 225 ezer forint a négyzetméterenkénti átlagár.