Luxusszálló lesz - de mikor?
Az egykori Balettintézetből várhatóan csak 2022-re lesz luxushotel. A jövendő üzemeltető, a Marriott szerint az eredetileg megjelölt 2019 helyett csak három évvel később nyit a szálloda. Az egykori Drechsler-palotát - amely a II. világháború előtt a MÁV Nyugdíjalap háza volt - még 1997-ben értékesítette 220 millió forintért a kerületi önkormányzat. Az épület azóta több tulajdonosváltozáson esett át. Tervek ugyan mindig voltak, de egyikből sem lett semmi. Pár éve hiába döntött közös buszozásán Orbán Viktor és Tarlós István arról, hogy meg kell szüntetni a lehetetlen állapotokat - nem történt semmi. Pontosabban csak annyi, hogy egy, a katari uralkodócsaládhoz köthető cég, a Constellation Hotel Group - és ennek magyar projektcége a QPR Properties Kft. - vette meg az impozáns épületet
A terézvárosi önkormányzat szerint a katari cégnek "érvényes építési engedélye van egy 192 szobás, ötcsillagos szálloda építésére. A kivitelezés megkezdését a jogerőre emelkedéstől számított 2 éven belül bejelentették, az építési engedély a bejelentéstől számított 5 évig hatályos. Információnk szerint az engedély hatályossága alatt az udvari részen bizonyos, utóbb a földszinten az épülethez hozzáépített épületrészeket elbontottak. Egyéb építési munkavégzésről nem tudunk."
Kótyavetye és kérdőjelek
Bírósági ítélettel két olyan Andrássy úti palota került vissza a terézvárosi önkormányzat birtokába, amelyeket a kerület előző, szocialista-szabad demokrata vezetése pályáztatás nélkül adott el. A pazarul felújított és évek óta vegyes funkcióval működő egykori Wahrmann-palota (Andrássy út 23.) mellett most is szellemtanyaként működik az Andrássy út 21. alatti épület. Vélhetően nem sokáig, mert az önkormányzat pályázatot írt ki az épület eladására, 1 milliárd 368 millió forintban határozva meg az árat. Ennél azonban jóval kevesebb folyik be a kasszába.
A pályázaton ugyanis a korábbi, vagyis a Legfelsőbb Bíróság által semmisnek ítélt szerződés szerinti tulajdonos, az Amelus Kft. nyert. A mintegy 1,4 milliárdos vételárból levontak 734 millió forintot, amelyet a társaság az önkormányzat szerint időközben a házra költött. Ennek ugyan semmi jele, hiszen az épület most is romos. A cégtől, amely mögött értesüléseink szerint a spanyol Mango ruházati cég áll, a lakók komoly bérletidíj-megváltást kaptak. Vélhetően ebből tudnak majd elköltözni a házból.
A tranzakció végül több mint 400 millió forintos bevételt hozott Terézváros önkormányzatának. Az adásvételi szerződésben szerepel, hogy az új tulajdonosnak 2020. december 31-ig saját költségén el kell végeznie az épület felújítását - az örökségvédelmi előírások betartásával. A teljesítés biztosítására a vételár 15 százalékának megfelelő mértékű késedelmi kötbért, ezenfelül a vételár 82 százalékával egyező összegű visszavásárlási jogot kötött ki az önkormányzat. Ha tehát három éven belül nem újul meg az épületet, akkor az önkormányzat több mint egymilliárd forintért visszaveheti a palotát.
Botrányos múlt, kérdéses jövő
A Liszt Ferenc tér sarkán álló másik patinás palota (Andrássy út 47.) is több mint tíz éve üresen áll. Az úgynevezett palotaperekkel "körbebástyázott" háromemeletes ház sorsa talán rendeződik, hiszen az önkormányzat a közelmúltban hirdette meg eladásra. A lerobbant épületet a korábbi vezetés 150 millió forintért adta el az Ennet Kft.-nek, majd évekig tartó pereskedést követően kapta vissza az önkormányzat. A pályázatra augusztus 30-ig várják az ajánlatokat. Az ingatlan lakásokkal és üzletekkel "terhelt", így a vételár jóval alacsonyabb lehet, mint amennyiért üresen menne el.
Ahol minden változatlan
Az Andrássy út 3. számú ingatlan, az egykori Saxlehner-palota szintén "kalandos úton" került új tulajdonosához - és ez az ügy is a bíróságon végződött. A legendás szódavízgyártó palotájáért (amelyben akkortájt még a Postamúzeum működött) a kerületi önkormányzat 328 millió forintot kért, bár szakvélemények szerint legalább 1,2 milliárd forintot ért. A képviselő-testület versenytárgyalás nélkül adta el a házat - a 40 ingatlant átlagosan 8 millió forintért. A vevő, amely mögött két magánszemély állt továbbadta az A3 Expressznek, ahonnan viszont a CD Hungary Rt.-hez került.
Az ügyben eljáró főügyészség azt indítványozta, hogy az ügyet vonják össze az Andrássy út 47. eladásáról szóló bírósági üggyel. Ugyanakkor az Andrássy út 8., 52. szám alatti ingatlanok (valamint a terézvárosi tetőterek) eladásának ügyében indult nyomozásokat a főügyészség bizonyítottság hiányában megszüntette. (A kerületi önkormányzat által perbe fogott ingatlanok hosszú soráról egy 2014-es lista tanúskodik.)
Minden árra van példa
Szélsőséges árak jellemzik az Andrássy úti ingatlanpiacot. A legjobb vételt Katar üthette nyélbe. Az egykori Weiss Manfréd villát - és a mögötte levő épületet - ugyanis 1 milliárd forintért vásárolták meg jövendő követségük számára. Az ettől pár lépésnyire levő egykori Tildy-palotát, amely a volt köztársasági elnök előtt a Szász-Coburg-gothai hercegek tulajdonában volt ennek nyolcszorosáért árulják. Ezt az épületet három évvel ezelőtt 1,2 milliárdért adta el egy ír cég, a vevő egy ciprusi székhelyű, de ukrán hátterű vállalkozás volt. A pazarul felújított 2200 négyzetméretes palotában 28 szoba - és persze wellness részlet és borpince is van.A szomszédos Kodály körönd legszebben helyreállított épületében, az egykori Andrássy udvarban most hirdettek egy 2400 négyzetméteres szintet 2,5 milliárd forintért. Az Andrássy út 40-42. alatt található épületet a romániai magyar ingatlanmogul Mudura Sándor érdekeltségi körébe tartozott. Ezt a MNB Pallas Athéné alapítványa vásárolta meg 5 milliárd forintért. Ez a 3500 négyzetméteres - amúgy lerobbant - épület lett volna a H&M ruházati cég budapesti flagship áruháza, ám úgy tudjuk, a felújítás részleteiben nem tudtak megállapodni Muduráékkal.
Csak a homlokzat áll
Az Andrássy úttól pár méterre különös épület magasodik. Egy lebontott palota, amelynek homlokzatát vasgerendák támasztják meg. A felirat szerint itt szintén hotel készül, de munka évek óta áll. A terézvárosi önkormányzattól megtudtuk, hogy az Eötvös utca 12. szám alatti félbehagyott épület sorsa talán jobbra fordulhat. Tavaly decemberben ugyanis a Triptara Hungária Ingatlanfejlesztő Kft. építési engedélyezési eljárást kezdeményezett megkezdett pinceszintek és részben megmaradó homlokzati fal bővítésével, 93 vendégszobát tartalmazó szállodaépület építésére.
Mivel a szomszédos, Eötvös utca 10. szám alatti ingatlan 100 százalékban a terézvárosi önkormányzat tulajdonában van, az "érintettség okán" az eljárás 2017. január 4-én kelt döntéssel átkerült a Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala építésügyi és örökségvédelmi osztályához. A kormányhivatal illetékes osztálya 2017. március 10. napján kelt határozatával adott építési engedélyt a cégnek. A határozat jogerőre emelkedésének, az építkezés megkezdésének időpontjáról a terézvárosi önkormányzat építési osztályának nincs információja.
Leégett és összeomlik?
A Kodály körönd emblematikus épületének számít az Andrássy út 83-85, amelynek felső szintje 2014. júliusában a tetőszigetelési munkák során kipattant szikra miatt leégett. A magántulajdonban levő épületben a kerületi önkormányzatnak 11 százalékos tulajdoni hányada van. A Napi.hu kérdésére elmondták: amennyiben az újjáépítés érdekében szükséges, megválnának tulajdonjogukról, ha ezzel segítenék a megrongálódott ház mielőbbi újjáépítését. A tetőszerkezet és a födém rendbehozatala az első becslések szerint 1,5 milliárd forintba kerülne.
A helyzetet bonyolítja, hogy a társasház tulajdonosai az épület biztosítójával három éve perben állnak. A per egyelőre az úgynevezett jogalapi résznél tart, azaz azt vizsgálja a bíróság, hogy a biztosítónak kell-e fizetnie. Ez sok jóval nem kecsegtet, hiszen jogerős ítéletre még éveket kell várni - miközben a ház tetőszerkezetét csak ideiglenesen fedték be. Az épületre az MKB Biztosítóval kötöttek szerződést - azóta viszont a biztosító ominózus üzletága már kétszer is gazdát cserélt.
A biztosítónak szerint erre a tűzkárra nem vonatkozott a biztosítás, mert kizárta azt a kockázatot, amely építési tevékenységből ered, és szerinte a perbeli tűz ilyen volt, mert a tető szigetelését végezték. Egyelőre tanúkat hallgatott meg a bíróság a biztosítás megkötésére vonatkozóan (alkuszok és a két korábbi közös képviselő), és meghallgatták azt a két munkást is, akik a tető szigetelését végezték. A bíróság szakértőt fog kirendelni, akinek feladata a tűz okának meghatározása, figyelemmel arra is, hogy a párhuzamosan folyó közigazgatási perben a bíróság megsemmisítette azt a határozatot, amely szerint a tűz oka építési tevékenység.
Igazi szankció egyelőre nincs
A sok félbehagyott épület, kihasználatlan és pusztuló épület miatt jogos a kérdés: tervez-e valamilyen rendeletet az önkormányzat annak érdekében, hogy félbehagyott, gazdátlannak látszó és romos épületek ne csúfítsák a kerületet? A kerület válasza szerint "szemben a 2010 előtti felelőtlen vagyongazdálkodási gyakorlattal, amelynek nagy részben felróhatók a félbemaradt építkezések, az önkormányzat a legnagyobb kerül tekintéssel jár el a hasonló ügyekben. Időben meghatározott építési kötelezettséget ír elő, megszegésének esetére pedig kötbér-kötelezettséget és egyéb komoly szankciókat foglal a szerződésekbe." Az utóbbit azonban nem részletezték.