Általános probléma az egyetemisták lakhatása,  a kollégiumi férőhelyek száma ugyanis bőven elmarad az igényektől, a kiadó lakások bérleti díja pedig az elmúlt két évben jelentősen emelkedett az egyetemvárosokban és Budapesten - derül ki az ingatlan.com a beiskolázási döntések apropóján készített összeállításából.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az állami kollégiumfejlesztési stratégiában szereplő adatokat idézi: 2015-ben a budapesti kollégiumokban 32 százalékos volt a túljelentkezés, s több mint 3 ezer diáknak nem jutott férőhely. A budapesti albérletárak emelkedése ugyan januárban megállt, de az átlagos havi bérleti díj így is 130 ezer forint, márpedig ez 3-4 diák között megosztva is többszöröse az állami finanszírozású képzésben részt vevő hallgatók 18 ezer forintos kollégiumi havidíjának.

Az amerikaiaknak nem megoldás a lakásbérlés

A magyar diákok mellett a külföldieknek is lakhatást kellene biztosítani az egyetemeknek diákokra. Országszerte valamennyi egyetemet figyelembe véve tízezres nagyságrendű a magyar intézményekben tanuló külföldi hallgatók száma. A külföldi diákok, köztük az amerikaiak, jellemzően jó anyagi helyzetben vannak, de az albérlet nem feltétlenül jön szóba náluk.

Egyrészt az amerikai diákok megszokták, hogy egy campuson laknak, nem pedig külön-külön, lakásokban szétszórva. Az egyetemek pedig a korszerű kollégiumi helyekkel tudják magukat még vonzóbbá tenni.  Az egyetemeknek sem megoldás a külföldi diákok számára történő lakásbérlés. Több tucat lakás külön-külön kibérlése rengeteg adminisztrációval járna, emellett a külföldi diákok döntő része komplex szolgáltatásokkal együtt (takarítás, portaszolgálat, karbantartás ... etc.) kívánja megoldani a lakhatását.

Lépett a Corvinus

A kollégiumhiány miatt a Budapesti Corvinus Egyetemnek is lépnie kellett, mivel az amerikai partneregyetemekről érkező diákok száma fokozatosan emelkedik. Az előző tanévben 90 amerikai diák jött, ebben a tanévben már 120-an voltak, jövőre pedig már 180 diákot várnak majd az Egyesült Államokból. A következő években még szorosabbá válhat az együttműködés az amerikai egyetemek és a Corvinus vagy más magyar egyetemek között, ezért ez a trend várhatóan megmarad.

A Corvinus eddig Magyarországon nem megszokott lépésre szánta el magát: piaci alapon bérelne a kollégiumokra vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő férőhelyeket. Bár a Corvinus lépése első látásra nem szokványos, a diákok vásárlóerejét figyelembe véve logikus lépés, hiszen egy-egy amerikai diák havonta 50-60 ezer forintot fizetne a férőhelyért. Könnyen lehet, hogy más egyetemek is erre az útra lépnek, mivel a külföldi diákok képesek fizetni ezt a kiadást és így az egyetem is biztosítja számukra a lakhatást, ami jogos elvárás a hallgatók részéről - értékelte az egyetem lépését Tiringer Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgáz Campusának igazgatója.

A magyar egyetemekre érkező külföldi diákok új piacot és lehetőséget jelentenek a többcsillagos szállodáknál alacsonyabb árszintű szállásadóknak, például a hosteleknek. Számukra a külföldi diákok stabil és fizetőképes vendégkört biztosítanak az őszi és tavaszi tanítási hónapokban, ráadásul az idegenforgalmi csúcsidőszakokban - a téli ünnepek idején és nyáron is - hasznosíthatják a szálláshelyeket, ami a nyugat-európai kollégiumoknál is bevett szokás.

Hosszabb távon változik a bérleti piac

Tringer Ákos megjegyezte, úgy kell gondoskodniuk a külföldi diákok lakhatásáról, hogy ne szorítsák ki a tanulmányi eredményeik és rászorultságuk alapján az egyetem kollégiumaiba jelentkező magyar hallgatókat.

A hosszabb távú kollégiumfejlesztési stratégia eredményeként Tiringer Ákos szerint javulhat a helyzet, a program részeként a Corvinus is épít egy új kollégiumot az egyetem közelében, két meglévő intézményt pedig felújít. Az országosan 8 ezer új, színvonalas férőhelyet teremtő kollégiumfejlesztési terv egyik célja, hogy vonzóbbá tegye a magyar felsőoktatási intézményeket a külföldi tanulók körében, 2020-ig 40 ezerre nőhet a külföldi hallatók száma, ami közel duplája a 2013-ban Magyarországon tanuló 23 ezer hallgatónak. Balogh László szerint a kollégiumi férőhelyek számának növelése és a magántőkéből működtetett kollégiumok elterjedése miatt hosszú távon versenytársat kaphat az albérletpiac diákokra specializálódott része.