Szombat délután a Zeneakadémia épülete elől indulva vonult körülbelül 1500 fővel a 8. Lakásmenet a Szabadság térre. A Város Mindenkié által szervezett vonulás célja az, hogy felhívják a figyelmet a magyarországi lakhatási válságra: azaz arra, hogy egyre nehezebben megfizethetőek az ingatlanok Magyarországon, elszálltak az albérletárak, kevés a szociális bérlakás, miközben rendszeresek az országban a kilakoltatások - írja a 444.hu.

A menetet szervező A Város Mindenkié (AVM) civil szervezet erre az alkalomra az általa vezetett blogon közzé tett olyan adatokat, amelyek a Budapesti lakhatási helyzetet tükrözik. Ebből kiderül, hogy Budapest 23 kerületi és a fővárosi önkormányzathoz fordultak közérdekű adatingényléssel, ám adatigénylésükre csak 20 kerület adott többé-kevésbé átfogó választ. A civil szervezet szerint a II. és a VIII. kerület csak költségtérítés ellenében hajlandó válaszolni, a IX. kerület pedig részben pénzt kér, részben pedig úgy tesz, mintha nem értené a megkülönböztetést a "kiadott" és "kiadatlan" lakások között, ezért végül nem adta ki az adatok jelentős részét. Előbbi kettő ellen pert idít a szervezet - derül ki a bejegyzésből.

Kapcsolódó

A beérkezett adatokból ugyanakkor kiderül, hogy a fővárosi lakásállománynak összesen 5 százaléka önkormányzati bérlakás (az országos átlag 2 százalék körül van, a rendszerváltáskor pedig ez az arány Budapesten kb. 50 százalék volt).

Arányaiban a legtöbb önkormányzati bérlakás a VIII., a XIII., I. és IX. kerületekben van. Szám szerint a legtöbb önkormányzati lakás a XIII., VIII., IX. és III. kerületekben van.

Legalább 2500 üresen álló önkormányzati lakás található Budapesten, a kiadatlan lakások jelentős része összkomfortos vagy komfortos lakás, kisebb része félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás.

Az önkormányzati lakások ötöde üresen áll

Az önkormányzati válaszokból kiderül, hogy az üres lakások legalább 20 százaléka lakható állapotban van, ami jelen pillanatban is minimum 500 olyan kiadható lakást jelent a fővárosban, amelyekben most nem lakik senki - jegyzi meg a civil szervezet.

A fővárosban az önkormányzatok évente minimum 190 millió forintot költenek az üres lakások fenntartására - legalábbis a civil szervezetnek megküldött adtok alapján, amelyből azonban 11 önkormányzat válasza hiányzik, vagyis az AVM szerint ez az összeg elérheti a 380 millió forintot is.

Egyre kevesebb az önkormányzati lakás

Tavaly az önkormányzatok minimum 571 lakáskiürítési eljárást indítottak bérlőik ellen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyi háztartást ki is lakoltattak, de ennyien biztosan ki voltak téve a lakásvesztés veszélyének. A civil szervezet ehhez azonban hozzáfűzi, hogy ebből az összesítésből 3 önkormányzat adata hiányzik, így a valódi szám ennél magasabb. A legtöbb lakáskiürítési eljárást a X., XIII. és XV. kerületi önkormányzatok indították.

Tavaly a beérkezett adatok alapján legalább 346 önkormányzati lakást adtak el az önkormányzatok Budapesten. Ebből az adatból is hiányzik  négy önkormányzat adata, vagyis az AVM azt valószínűsíti, hogy az eladott lakások száma megközelítheti az 500 darabot.

Ami a lakásépítéseket illeti: 2017-ben összesen 31 (!) lakást vásároltak vagy építettek önkormányzatok Budapesten. Ezzel szemben tavaly minimum 6700 háztartás adott be lakáspályázatot vagy lakáskérelmet valamelyik budapesti önkormányzathoz, ám ez a szám is magasabb a valóságban, miután ebben az összesítésben sincs benne 5 önkormányzat válasza.

Az önkormányzatok által kiadott adatok alapján kiderül továbbá, hogy 2017-ben minimum 1204 esetben adtak ki az önkormányzatok új bérlőnek lakást pályázati úton vagy azon kívül, ám ez a szám is magasabb lehet a valóságban, miután innen 3 kerület adata hiányzik. Vagyis A Város Mindenkié szerint csak a lakáskérelmet benyújtó embereknek biztosan kevesebb, mint 20 százalékának van esélye lakáshoz jutni ma Budapesten.

Képünk forrása: Napi.hu/Szabó Dániel