Nyílt levéllel fordult Orbán Viktorhoz és kormányához az Új lakás áfa-károsultak Facebook közössége.  Becsapottnak és félrevezetettnek érzik magukat, miután mint írják, a kormányzati kommunikációból érkező információk nem találkoznak a valós életben általuk tapasztaltakkal. Úgy vélik, az új lakások értékesítését érintő áfacsökkentés szabályozásában joghézag van, ezért őket többmilliós kár éri, az áfacsökkentésből eredő előnyt pedig a jogalkotó szándékával ellentétben nem a vásárlók, hanem az ingatlanfejlesztők élvezik.

Ha nem tetszik, el lehet állni a szerződéstől

A csoport tagjainak közös problémája a következő: 2015-ben szerződtek új lakás vásárlására, a szerződésben pedig a lakás bruttó ára szerepelt, amit a beruházó az áfacsökkentés dacára nem hajlandó módosítani. A legtöbb, amit elértek, hogy egyes beruházók ajánlatot tettek az elmúlt évi szerződések felbontására, ekképpen az azóta végbemenet áremelkedésnek köszönhetően, lényegesen drágábban értékesíthetik a lakásokat - írják nyílt levelükben a károsultak, akik sérelmezik, hogy más elbírálásban részesülnek a bruttó és a nettó árra szerződő lakásvásárlók.

Így sikerült az áfacsökkentés

A december végi NAV-NGM állásfoglalás értelmében azok, akik a korábbi év(ek)ben nettó ár + áfa vételárról kötöttek előszerződést, 2016. január 01-től jogosultak az áfa csökkentése eredményeként kedvezőbb áron lakáshoz, míg azok, akik bruttó vételárban állapodtak meg, nem. Amennyiben a teljesítés (birtokba adás, vételár különbözet kifizetése, használatba vétel) 2016. évre, vagy még későbbre esik - az áfa különbözet az eladót illeti meg. Ezzel a lépéssel egyetlen tollvonással sikerült közel 20 százalékkal emelni az új lakások árát és keresztülhúzni a jogalkotó szándékát - írják a károsultak.

Kiemelik, hogy azon családoknál, ahol 2016. előtti az adásvételi szerződés, de majd idén vagy jövőre esedékes a fizetés, s igénybe vehetnék a csokot, nem az esetleges önerő nő, nem a hiteligény csökken, hanem éppen a hiteligényük (eladósodottságuk) emelkedik, mert az ingatlanfejlesztők zsebre teszik valós teljesítmény nélkül a 22 százaléknak megfelelő áfa különbözetet.

Tegyen rendet a jogalkotó

A levél szerint maguk az érintett vállalkozók is kuncognak a váratlanul jött haszon fölötti  örömükben, s azzal takaróznak, hogy a NAV miatt nem csökkentik az áraikat. Pert ugyan indíthatnának a vásárlók, de ennek a költségére, időigényére, esetleges kimenetélre nem érdemes gondolni - állapítják meg.  A 2014-ben és 2015-ben kiadott  építési engedélyek számából kiindulva 10-15 ezer szerződésről is szó lehet, Budapesten például van olyan fejlesztő, aki 6 épületben 814 lakást épít. Alsó hangon 2-2,5 milliárd forint is lehet a fejlesztőknek jutó plusz - kalkulálnak a levél írói, akik, mint a Napi.hu-nak elmondták, alapvetően azt szeretnék elérni, hogy a jogalkotó tegyen rendet ebben a kérdésben.

A szerződés aláírásakor a vevők rendszerint nincsenek abban a helyzetben, hogy az orruk alá tolt papírokon módosíttassanak, még a tavalyi, lapos ingatlanpiacon sem volt erre lehetőség - fogalmazott lapunknak az egyik károsult. Arról nem is beszélve, hogy egy magánszemélytől nem is várható el, hogy pontosan átlássa, milyen következményei lehetnek a nettó, vagy bruttó vételárral megfogalmazott megállapodásnak. A legtöbben pedig nem ügyvéddel a hátuk mögött jelennek meg a szerződés aláírásakor. A fejlesztő jogászával a károsultak ugyan felvették a kapcsolatot, de ennek csupán annyi lett az eredménye, hogy költségmentes visszalépésre kaptak lehetőséget, amire napokon belül nyilatkozniuk kell. Ha nem állnak el a vásárlástól, akkor viszont le kell mondaniuk a szerződés módosításának jogáról.

A NAV február 2-i, új állásfoglalása éppen az ilyen esetek kezelésére íródott: eszerint 2015-ös szerződéskötésnél, ha a teljesítés még nem történt meg, az áfakülönbözet miatti szerződésmódosítást bármelyik fél kezdeményezheti. Erről a jogról akarja lemondatni a beruházó a vásárlás mellett kitartó ügyfeleit.

Ezek az esélyek

A helyzet értelmezése két szálon is fut, adótanácsadók és jogászok latolgatják a károsultak megkereséseire a lehetőségeket. Kneitner Lea, a Tilea Tanácsadó Kft. adótanácsadója a fejlesztővel való megállapodásban látja az egyedüli kiutat, pereskedéssel kevés esélyt lát a megoldásra. Ugyanakkor szerinte az áthúzódó szerződésekre vonatkozó  szabályozást az NGM-nek kellene rendezni.

Csővári István, a Jalsovszky ügyvédi iroda jogásza szkeptikusabb. Határozott véleménye szerint ez nem adójogi, hanem polgárjogi kérdés, a Ptk. alá tartozik. Az adótörvények nem érintik a polgárjogi megállapodásokat, azaz ha bruttó árban állapodtak meg a felek, akkor a végfelhasználó nem futja az áfa változásával járó kockázatot, vagyis annyit fizet, amennyiről a szerződés szól, akármi is történt közben az áfával - fogalmazott Csővári István lapunk kérdésére.  Innentől kezdve annak sincs jelentősége szerinte, hogy mi volt a jogalkotó szándéka. Mivel az NGM az adójog szabályozásában illetékes, a polgárjogban nem, ezért nem várható, hogy a gazdasági tárca ettől eltérő rendelkezést hozna - mondta Csővári.