Meglehetősen különbözőek a vásárlási szokások Európa egyes térségeiben, de még a régión belül is. A "plázatársadalmak" , és a fiatalok nagyon fogékonyak az újdonságokra, náluk főként az élménykeresés motiválja a bevásárlóközponti látogatásokat, ez főként a déli államokban, vagy Romániában jellemző.
Máshol céltudatosan, csak az adott termék beszerzéséért keresik fel a központokat - ilyenek a skandináv és a cseh vevők -, mi magyarok pedig inkább a két szélsőség között helyezkedünk el vásárlóként. Egyszerűen (és új fejlesztések híján is) szeretjük a kicsit öregebb és kopottabb plázákat - ismertette a CBRE kutatásának eredményeit ma sajtótájékoztatón Borbély Gábor, a CBRE kutatási és tanácsadási részlegének vezetője.
Mint kifejtette, a kutatás egyik fő üzenete a bevásárlóközpont tulajdonosok felé, hogy Magyarországon érdemes ezekre a top kategórián kívüli centrumokra is költeni, miután a felmérésben részt vevők 47 százaléka leginkább ezeket a másodvonalbeli plázákat preferálta, míg az éllovas ötöst 45 százalékuk, a high-street shoppingolást pedig 7 százalékuk.
Az európai arány ezzel szemben: a piacvezető plázákat a válaszolók 44 százaléka részesíti előnyben, a másodvonalbelieket 28 százalék, a bevásárlóutcákat 21 százalék. Ausztriában egyformán egyharmad-egyharmad-egyharmad az arány. A felmérés arra is rámutatott, hogy Európában főként az élvonalbeli plázák feljavítására, modernizálására költöttek a válság éveiben a tulajdonosok, míg a bevásárló utcák és a kisebb központok lassan leamortizálódtak.
Kiderült, hogy minél gazdagabb egy ország, a poteciális vevők annál kevesebbet hajlandók utazni egy bevásárlóközpontért, míg a kevésbé jómódúak hosszabb utazást is bevállalnak. Magyarországon a válaszolók 40 százaléka hajlandó negyedórát, 25 százaléka fél óránál is többet utazni a kiválasztott bevásárlóközpontért. Erős jelzés a tulajdonosok felé, hogy a válaszolók 75 százaléka az elmúlt három évben a központok színvonalában semmilyen javulást nem érzékelt.
Az online kereskedelem előretörése kapcsán kiemelték, a fizikai tér szerepe továbbra sem csökken, s ugyan online keressük a termékeket, de a fizikai boltban vásároljuk meg.
A panelbeszélgetés tanulsága, hogy az online kereskedelem várhatóan nem szorítja ki a hagyományos értékesítést. A webshopoknak nagyon nehéz megkapaszkodni fizikai jelenlét nélkül, a tradicionális kereskedők viszont webshop nélkül nem életképesek, vagyis a kettő együtt létezik. Tévhit, hogy az online értékesítés olcsóbb, mint a hagyományos, legalábbis egy bizonyos méret felett. A jövő pedig mindenképpen a többcsatornás értékesítésé.