A fővárosi dugódíj terve több évtizede kerül újra meg újra napirendre, megítélése pedig igen ellentmondásos. A fővárosi közúti forgalom az elmúlt években erősen megnőtt, részben azért, mert 2012-2018 között a KSH adatai szerint Budapesten és Pest megyében 200 ezerrel nőtt a regisztrált autók száma.
Egy nemzetközi kutatás szerint Budapesten az autósok tavaly 162 órát, vagyis majdnem egy hetet töltöttek dugóban, amely ráadásul 11 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Nem vitás, hogy az emelkedő forgalom, a lég- és zajszennyezés, valamit a rengeteg parkolásra használt köztér - amely sok esetben korábban zöldfelület volt- nagymértékben rontja a fővárosiak életminőségét, ám a megoldás komplex fejlesztéseket és intézkedéseket kíván.
A forgalomcsillapítás igénye nem csak Budapest egészén, hanem kisebb területek, városrészek felújításakor, rehabilitációjakor is felmerül, a városfejlesztés egyik fontos szempontjává vált. Számtalan példa akad, ahol a fejlesztéseknél kiemelt szerepet kapott a gyalogos, kerékpáros forgalom erősítése vagy a tömegközlekedés előtérbe helyezése. Lassan 10 éves például a XI. kerületi komplex Kulturális városközpont projekt a Bartók Béla út mentén, amelynek ez volt az egyik alapvető célkitűzése.
Ott, ahol forgalomcsillapítás, sőt akár az autós forgalom teljes kizárása megtörténik, néhány év alatt jelentős ingatlanár emelkedés tapasztalható. Az utóbbi években sétálóutcává alakított területek, mint például a II. kerületi Lövőház utca, szinte már fogalommá váltak az ingatlanhirdetésekben, viszonyítási pontként jelölik meg a hirdetők. Az, hogy egy-egy utcát sikeresen lezárnak az autós forgalom elől, majd közösségi térré alakítanak, a környező utcákat is még keresettebbé teszik - állapította meg Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A Lövőház utcai fejlesztés óta eltelt 10 évben az adott útszakaszon a kerületi átlagnál 70, az adott irányítószám-körzeténél 40 százalékponttal gyorsabban, összesen 170 százalékkal nőttek (azaz csaknem megháromszorozódtak) a négyzetméterárak, úgy, hogy újépítésű projekt igen kevés van a környéken.
Pesten is több példa van egy-egy rehabilitált, forgalomcsökkentett városrész felfutó ingatlanpiacára - elég a ferencvárosi Mester utca környékére vagy a józsefvárosi Corvin-negyedre gondolni, ahol a közel 10 éve tartó átfogó közterületi rehabilitációnak is köszönhetően a kerületi átlagnál nagyobb kereslet- és árnövekedés volt tapasztalható.
Budapest vagy akár csak a belváros autós forgalmának csillapítása természetesen jóval nagyobb feladat, mint egy néhány utca által határolt terület rehabilitációja, ezért csak komplex és kompromisszumos megoldás képzelhető el - tette hozzá Valkó Dávid. A korábbi példák alapján azonban, alacsonyabb gépjárműforgalommal, szélesebb járdákkal, és kevesebb parkolóval még keresettebbé válhatnak az érintett ingatlanok.