Országos szinten eddig 18 százalékkal nőtt az ingatlanok átlagára a tavalyi, hasonló időszakhoz képest. A tavalyi 15 százalékról idén 20 százalékra gyorsult a budapesti drágulás. A kisebb városokban az árnövekedés az előző évi 8 helyett idén 11 százalékkal ugrott. a községekben is megindult a felpörgés, a korábbi 1 helyett 19 százalékra nőtt a drágulás aránya. A tégla lakások ára több év után ismét jobban nő, mint a paneleké (19, illetve 16 százalék), aminek hátterében az új lakások bővülő forgalma állhat. Az önálló házak 8 százalékos értéknövekedése ennél érezhetően alacsonyabb.

"A tizenkilenc megye közül idén sem csökkent sehol az eladott lakóingatlanok átlagára. Az árnövekedési lista élén három relatíve olcsóbb megye, Heves, Komárom-Esztergom és Zala állnak. Ezek a fővárosnál is jobban, 20 százalékot is meghaladó mértékben drágultak" - nyilatkozta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. "Érdekes, hogy a legdrágább megyék viszont jellemzően az áremelkedési sorrend második felében vannak, amire magyarázat lehet, hogy az árak további emelkedésére a magas bázis miatt itt kisebb a lehetőség" - tette hozzá az elemző. Budapesttel (495 ezer Ft/m2) nem számolva továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 305 ezer forint/négyzetméteres átlagárral. A 200 ezres limitet már tizenegy megye haladja meg.

Kapcsolódó

A legnagyobb drágulás 34 százalékkal Szekszárdon volt, de Szolnokon, Tatabányán, Miskolcon és Egerben is 25 százalék feletti az ütem. A lista végén álló Szombathely, Salgótarján és Kaposvár is 15 százalék körüli áremelkedést könyvelhetett el. Nagyvárosaink közül továbbra is Győr a legdrágább 315 ezer forint/négyzetméteres átlaggal. A 300 ezres limitet még Kecskemét és Debrecen lépi át. Nógrád megye székhelye az egyetlen, ahol az eladott lakások átlagára nem éri el a 100 ezer forint/négyzetméter.

A fővárosi kerületek közül viszont a peremrészek drágultak a legjobban: a leginkább a XVIII., ahol 31 százalékos emelkedést könyveltek. De magas volt még a XVII., a XXI., XV., IV., XIX. kerületekben is az arány. Ezek ráadásul nem befektetési célú ingatlanok. A növekedés kiugró üteme azzal magyarázható, hogy itt eleve olcsóbbak voltak az ingatlanok. A klasszikus belvárosi kerületek (V., VI., VII.) ugyanakkor, ahol az elmúlt években rohamosan nőttek árak, már második éve a középmezőnyben vannak 15-20 százalék közötti értékekkel.

Az OTP Lakóingatlan Értéktérképe szerint a legdrágább területi egység országos szinten idén is a 1051-es irányítószám, 936 ezer forint/négyzetméterrel.

"Az elmúlt években egyértelmű 'lakótelepi reneszánsz' zajlott le a hazai lakáspiacon" - mondja Valkó Dávid. "Mostanában Budapesten leginkább az amúgy legolcsóbbak közé tartozó kerületek lakótelepi lakásai drágulnak. Az elmúlt három évben, 2015 óta például 90 százalék feletti volt ez az ütem a XVII., X. és XXI. kerületben, s a legkisebb mértékű áremelkedés is (XVI. kerület) elérte a 75 százalékot." Mindeközben a főváros egészében átlagosan, nagyjából 65 százalékos volt a drágulás mértéke. Jelenleg a XI. kerületben a legdrágábbak a lakótelepi lakások, közelítve a félmilliós m2-árat. Újbudát a XIII. és IX. kerület követi 450 ezer Ft/m2 körüli szinttel. A rangsor végén a XX. kerület áll alig 300 ezer forintot meghaladó négyzetméterárral. A budapesti lakótelepi átlagár hajszállal haladja meg a 400 ezer forint/négyzetmétert.

Valkó Dávid szerint rövid távon a hazai lakáspiaci kereslet stabilnak mondható. A piaci kockázatok egy részét most az áfaszabályozás nyomán, várhatóan hektikusan alakuló kínálat jelenti. Jövőre egyrészt nagy felfutás várható lakásátadásokban azon projektekben, ahol már zajlik az építkezés. Ugyanakkor a 2018. november 1. előtt jogerős építési engedélyt kapott - tehát továbbra is 5 százalékos áfával értékesíthető - ingatlanok építői várhatóan kivárnak a kivitelezéssel, hiszen 2023. december 31-ig él számukra a kedvezmény, s joggal gondolhatják, hogy a szűkössé váló kínálat miatt tovább nő az árszint. Bár nem várható, hogy teljesen kiszáradna az újlakás-piac a 27 százalék áfa mellett sem, néhány éven belül biztosan lehet számítani a piac tisztulására és koncentrációjára. Egy másik kockázat részben a munkaerőhiány miatt már évek óta jelen van a rendszerben: folyamatosan emelkednek az építőipari költségek és szűkülnek a kapacitások.