A lap még 2015-ben igényelt először adatokat a plázastoppal kapcsolatban, amikor aziránt érdeklődtek, hogy kinek az igényét támogatta és kiért utasította el az állam.
Több éves jogi huzavona után most megkapták a 2015. szeptember 24. napja és 2017. március 31. napja közötti adatokat, ebből pedig kiderül, hogy az országos illetékességgel rendelkező Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal 65 kérelemből 54 esetben hozzájárult, 11 esetben pedig megtagadta a Plázastop-törvény alóli felmentési kérelmeket.
Azóta nőtt ez a szám, a Napi.hu júniusban írta meg, hogy az akkori adatok szerint összesen 76 kérelmet nyújtottak be a kormányhivatalhoz, melyből 19 esetben az eljárás megszüntetésére, illetve a kérelem visszautasítására került sor, 3 eljárás folyamatban volt még. 32 esetben adott előzetes szakhatósági hozzájárulást, és 22 esetben utasította el a kérelmet a kormányhivatal.
A Pénzcentrum által most megszerzett adatokból kiderül, hogy a legtöbben Budapesten (18), illetve Pest megyében (16) folyamodtak hozzájárulásért, míg négy megyében - Csongrád, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy - nem volt próbálkozás sem. Az írás szerint a jelzett időszakban főként már meglévő építmények bővítésére, felújítására vagy profilváltásával kapcsolatban nyújtottak be kérelmeket a hivatalhoz.
A közzétett listán több érdekességet is találni, így például azt, hogy hiába plázastop a rendelkezés neve, a MOM Park bevásárlóközpont - azaz pláza - komolyabb belső átalakítása sem szúrta a szemét a hatóságnak, hiszen 4 engedélyköteles munkára is igent mondtak. Érdekesség, hogy amíg a CBA és a Coop minden beruházását támogatásra érdemesnek tartotta a hivatal, addig a Lidl-nek két beruházását is le kellett miattuk állítani. Az indoklás szerint "napi fogyasztási cikkek forgalmazása napi szinten számottevő vásárlói forgalmat, így jelentős gépjárműforgalom-növekedést generál, ami az érintett területen a levegő minőségének romlását okozza és növekvő zajterheléssel jár."
A teljes lista a Pénzcentrumon olvasható.