A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások székhely szerinti adatai alapján a 2017 első negyedévében előállított 244 milliárd forint termelési érték összehasonlító áron 27 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyék kivételével - ahol 1,9 és 7,7 százalék közötti csökkenést mértek - mindenhol bővült az építőipar teljesítménye. Leginkább Vas megyében, ahol a termelés volumene megduplázódott, legkisebb (1,3 százalékos) mértékben Baranya megyében - derül ki a KSH első negyedévi, megyei összesítéséből.

Országos átlagban 23 ezer forintnyi értéket állított elő lakosonként az építőipar az első negyedévben. Ugyanakkor míg Budapesten az országos átlag 2,3-szerese, azaz 57 ezer forint volt a építőipari termelési érték, Nógrád megyében 6 ezer forintra, az országos átlag negyedére rúgott. A két szélső érték közötti különbség csaknem tízszeres.

Kapcsolódó

Az országos átlagot Budapesten kívül mindössze két megyének - Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron - sikerült túlszárnyalni, nekik is csak épp hogy, Bács-Kiskunban 29, Győr-Moson-Sopronban 26 ezer forintos fejenkénti termelési értékkel.

További négy megye - Pest, Csongrád, Komárom-Esztergom, Vas - közelítette meg valamennyire az országos átlagot 20 ezer forint körüli lakosonkénti építőipari termeléssel. Hét megyében viszont - Baranya, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Békés, Nógrád - az országos átlag felét, vagy annyit sem sikerült produkálni az építőiparnak a boom közepette, vagyis az ország közel kétharmadának elérhetetlen távolságban maradt a fellendülésből való profitálás lehetősége.

Kép: Egy lakosra jutó építőipari termelés megyénként 2017 I. negyedév

Az építőipari termelés élénkülésének hátterében döntően az uniós forrásból végzett út-, vasút- és közműépítések, valamint az épületek építése ágazat teljesítménye állt. A legnagyobb termelési értéket előállító speciális szaképítés is országosan 10 százalék feletti mértékben növelte termelési volumenét - állapítja meg a KSH.

82-szeres a különbség

Ha nem a lakosonkénti, hanem az összes termelési értéket hasonlítjuk megyénként - Budapestet is beleértve -, a két szélső érték között 82 szeres eltérést találunk.

A kiugróan jól teljesítő Budapesten a termelési érték 39 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, amely az országos 27 százalékos növekedést jóval felülmúlta. A 99 milliárd forintos termelési érték az országos 41 százalékát tette ki.

Budapesten a termelési érték kétharmadát az épületépítések, harmadát az egyéb építmények adták. Az előbbi építményfőcsoport termelése 36, az utóbbié 48 százalékkal emelkedett. Az építőipar mindhárom ágazatának volumene bővült: az épületek építéséé 66, az egyéb építményeké 55, a speciális szaképítésé pedig 11 százalékkal.

A fővárosban az első negyedévben 298 milliárd forint értékben kötöttek új szerződés, a volumen 3,4-szeresére nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az épületek építésére kötött új szerződések 5,5, az egyéb építmények építésére vonatkozóké pedig 2,3-szeresen haladták meg az előző év azonos időszakit.

A fővárosi építőipari vállalkozások március végi szerződésállománya 539 milliárd forintot tett ki, amely összehasonlító áron 2-szerese az egy évvel korábbinak.

Az egy lakosra jutó termelési értéket összehasonlító  lista másik végén álló Nógrád megyében a legalább 5 főt foglalkoztató építőipari szervezetek 1,2 milliárd forint termelési értéke - ami 82,5 szer kisebb, mint Budapesten - összehasonlító áron 21 százalékkal több volt, mint az előző év azonos időszakában. A kibocsátás az országosnak mindössze 0,5 százalékát tette ki. A teljesítmény nagysága és az egy lakosra jutó értéke a területi rangsorban a legalacsonyabb volt.

A termelési érték 76 százaléka épületépítésre, fennmaradó hányada egyéb építmények létesítésére irányult. Az előbbi építményfőcsoport termelése összehasonlító áron 24, utóbbié 12 százalékkal meghaladta a 2016. január-márciusit.

A teljesítmény 63 százalékát adó speciális szaképítéssel foglalkozó vállalkozások 34 százalékkal nagyobb értéket hoztak létre. A termelésből 5,1 százalékkal részesedő egyéb építmények létesítésével foglalkozók kibocsátása 69 százalékkal nőtt, a 32 százalékot képviselő épületépítésre alapítottaké 2,3 százalékkal csökkent.

Kimaradnak a projektekből

A rendelésállomány alapján a Nógrád megyei székhelyű vállalkozások nem tudnak bekapcsolódni nagy értékű építőipari projektekbe - fogalmaz a KSH. Az első negyedévi 590 millió forint munkára szóló új megbízás összehasonlító áron megegyezett az előző év hasonló időszakival. A március végi 327 millió forint megbízás volumene 14 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2016 azonos időpontjában.

Országos szinten a vállalkozások 2017 első negyedévében megkötött új szerződéseinek 501 milliárd forintos értéke összehasonlító áron 61 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az új szerződések 60 százalékát budapesti székhelyű vállalkozások írták alá, melyeket a Bács-Kiskun megyeiek követtek 6,1 százalékos részesedéssel.

Az építőipari vállalkozások március végi szerződésállománya 1056 milliárd forint volt, amely volumenében 1,8-szerese az egy évvel korábbinak. A szerződésállomány 51 százaléka budapesti székhelyű vállalkozások kezében volt, őket követték a Bács-Kiskun megyeiek, 20 százalékos részesedéssel.

További részletek az elképesztő különbségekről itt.