A környező országokat összehasonlítva Magyarországon a legmagasabb a lakástakarékpénztárak után járó állami támogatás mértéke (30 százalék), ennek ellenére a térségben nálunk választják a legkevesebben ezt a megtakarítási formát. A tagok száma alapján a lakosság 13 százaléka él csak a lehetőséggel - derül ki a cég közleményéből.

Gyűjtésük szerint ez régiós viszonylatban a legrosszabb arány. Mert míg Ausztriában csak 1,5 százalék az állami támogatás mértéke, addig az emberek 57 százaléka rendelkezik ilyen megtakarítással. Még Szlovákiában is másfélszer annyi embernek van ilyen jellegű befizetése a lakosság arányaihoz viszonyítva, pedig ott csupán 5 százalékkal (nagyjából 20 ezer forinttal) támogatja az állam a betéteket. Csehországban az állam csak 10 százalékkal pótolja ki a betéteket, de a penetráció 31 százalékos.

Kapcsolódó

Az OVB szerint a hazai lemaradás egyik oka, hogy a magyarok kevésbé vannak tisztában a pénzügyi termékek előnyeivel, az ismeretlenségtől való félelem miatt pedig alig mernek valamibe belevágni. Habár a nevében is szerepel, a lakástakarékpénztárak nem a klasszikus értelemben vett pénztárszolgáltatóként (nyugdíjpénztár, egészségpénztár), hanem egyfajta (szakosított) hitelintézetként működnek. Betéteket gyűjtenek, és hiteleket helyeznek ki, azonban fontos tudni, hogy ezek csak lakáscélra vonatkozhatnak. A lakástakarékpénztár szerződéses összege az ügyfél megtakarításából (betét) áll, erre jön az állami támogatás, a kamat, valamint az esetlegesen felvenni kívánt kölcsön összege. Minderre garanciát vállal az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA).

Fontos tudnivaló, hogy a takarékban lévő pénzt nemcsak lakásvásárlásra lehet felhasználni, hanem a futamidő végén rendelkezésre álló összeget akár felújításra, lakáscélú hitel elő- és végtörlesztésére, de bútorvásárlásra, légkondicionáló beszerzésére is fordíthatják az ügyfelek. Emellett lehet belőle napkollektor kiépítésére, radiátorok, nyílászárók cseréjére fordítani, sőt, kertrendezésre is költeni.

Magyarországon a lakástakarékpénztári befizetések után 30 százalék állami támogatás jár, aminek felső határa évi 72 ezer forintban maximalizálható. Ausztriában ez utóbbi összeg csak alig több mint 5 ezer forint, Szlovákiában 20 ezer forint körüli, de Csehországban sem kúszik fel 25 ezer forintnak megfelelő korona fölé.

Egy adóazonosítóhoz egy lakástakarékpénztári szerződés tartozhat, de kedvezményezettként a közeli hozzátartozó, unoka, örökbefogadott gyermek is megkaphatja a szerződés lejártakor esedékes összeget.

A teljes hazai betétállomány 2017 szeptemberében 710 milliárd forintot tett ki, ami 2016 végéhez képest 6 százalékos többletnek felel meg, 2015 végéhez viszonyítva pedig 14 százalékos az emelkedés - írta meg korábban a Napi.hu.

A kép forrása: Pixabay.