A kormány különféle gazdaságélénkítő csomagjai között olyan is akad, amelyiknek jóformán semmiféle eredménye nincs eddig. Ezek közé tartozik az egyszerűsített értékbecslés is, amelyet tavaly novemberben jelentett be Varga Mihály pénzügyminiszter egy hatpontos terv egyik elemeként. A miniszter arról beszélt akkor, hogy széles körben válik majd elérhetővé az ingyenes értékbecslés az ingatlanoknál, az ügyek egyharmadában egy adatbázis alapján is el tudnák ezt végezni a bankok, ami az ügyfeleknek 30-50 ezer forint megtakarítást jelenthetne.

A Pénzügyminisztérium rendeletére, amely a statisztikai alapú értékbecslés szabályait megfogalmazta, bő két hónapot kellett még várni, a jogszabály február 2-án jelent meg a Magyar Közlönyben. Az azóta eltelt másfél hónapban viszont a gyakorlatba nem nagyon ültették át a bankok.

Kapcsolódó

Nincs ilyen a bankoknál

A Napi.hu által megkérdezett hitelintézetek egyike sem alkalmazza ezt a módszert, de még konkrét választ sem adtak, mikortól használnák esetleg a metodikát. Az UniCredit Bank vizsgálja az egyszerűsített értékbecslés alkalmazásának lehetőségét az új hitelkihelyezéseknél. A Budapest Bank még nem alkalmazza a statisztikai alapuló ingatlan értékbecslést, a módszertan és folyamat kialakítása folyamatban van. A K&H Banknál jelenleg nem elérhető az egyszerűsített értékbecslés, azonban mint mindig, ez esetben is vizsgáljuk a lehetőségét annak, hogy az ügyfeleink számára a lehető legkényelmesebb és leggyorsabb megoldásokat nyújthassuk..

Az OTP csak annyit közölt, hogy a jelzett témában nem tudja segíteni a munkánkat. Az MKB Bank Nyrt. egyelőre még nem alkalmazza az értékbecslés ezen formáját. A CIB szerződött partnerei helyszíni szemle után készítik el az értékbecslést, amelynek a helyszínen készített kép is kötelező eleme. Így náluk sem érhető el az egyszerűsített értékbecslés. A Raiffeisennél sincs lehetőség ilyen értékbecslést kérni, bár az ügyletek 30 százaléka vélhetően megfelelne a jogszabályban foglalt feltételeknek. A bank emellett azt is írja, az ügyfél szempontjából nincs sok különbség a két módszer között, hiszen az értékbecslés díját szinte mindig átvállalja a bank, vagy utólag visszatérítik az ügyfél számára.

Volt már ilyen ötlet

Van olyan bank is, amelyik nem zárkózik el az automatikus fedezetértékeléstől. A Takarékbank már tavaly szeptemberben bejelentette, hogy dolgozik a bevezetésén. A hitelintézet egy olyan automata ingatlanértékelési módszert dolgozott ki, amely lakóingatlanok automatizált értékbecslését teszi lehetővé. A külföldön már a gyakorlatban is használt rendszer a bank szerint pontosabban képes megbecsülni egy ingatlan árát, mint a jelenleg használt indexálás. A rendszer bevezetését indokolja, hogy a jogszabályváltozások miatt gyakrabban kell újraértékelni a jelzáloggal fedezett ingatlanokat.

Az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont segítségével fejlesztett rendszer statisztikai módszerekkel ad egy kiválasztott ingatlan árára adott időpontban érvényes becslést. Működési elve hasonló az ingatlanbecslők által jelenleg követett logikához: a környékbeli árak és az értékmódosító tényezők hatását figyelembe véve állapítja meg az ingatlan értékét, csak egy gombnyomásra, emberi beavatkozás nélkül. A rendszer adatai a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ingatlantranzakciós adatbázisából, a Takarék csoport saját adataiból, valamint egyéb kiegészítő adatbázisokból származnak. Bizonytalanság esetén pedig jelez a rendszer, ilyenkor hagyományos módszerrel ellenőrizni lehet az automatikusan becsült értéket.

Pécsett és Győrött tesztelték először a rendszert, majd a fővárosban folytatták a tesztelést, amelynek az első eredményei biztatóak voltak. A bank most teszteli saját az automata értékbecslő rendszerét, amelyet azonban éles üzemben még nem alkalmaz. 

Ellenérvek is vannak

Az automatikus értékbecslés mellett szól, hogy gyors és olcsó, vannak viszont bírálói is. Elsősorban persze az értékbecslők, akiknél zsebbe vágó kérdés, hogy minden ingatlant fel kell-e becsülniük, vagy csak a hitelek egy részénél igénylik a szakértelmüket a bankok. 

A Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezete élesen ki is kelt a bankok ellen, bár a javaslat nem a bankoktól, hanem a Pénzügyminisztériumból jött. A szervezet azzal vádolta, hogy csak a saját profitjukat akarják növelni, nem fogják átadni az így nyert összeget a hitelfelvevőknek, viszont cserébe elveszik több ezer ember munkáját.

Az értékbecslésnél a szakmai szervezet szerint a helyszíni szemle, fotók, közműállások rögzítése, a környezet a külső-belső állapot, a helyi ismeretek, a személyes megjelenés a szemlézés elengedhetetlenek. Adatbázisból tendenciákat, statisztikákat lehet kimutatni - de ez nem értékbecslés és nem is elég alap a megfelelő fedezet biztosítására. 

Ennél fontosabb érv lehet a hitelfelvevők számára, hogy az ilyen típusú értékbecslésnél a bankok kevesebb hitelt adhatnak egy ingatlanra. Míg a hagyományos értékbecslésnél az ingatlan forgalmi értékének 80 százalékáig mehet el a hitelintézet, a statisztikai alapúnál csak 60 százalékig, vagyis jóval nagyobb önerőre lehet szükség. 

Sok esetben nem is lehet alkalmazni az egyszerűsített értékbecslést. A jogszabály szerint ezt a metódust csak a 150 négyzetméter alapterületet meg nem haladó ingatlanoknál lehet használni, és csak meghatározott településeken. A statisztikai értékbecslés elérhető Budapesten, a megyeszékhelyeken, a megyei jogú városokban és a budapesti agglomerációban. A település elhelyezkedésén túl további feltétel, hogy legalább tíz lakóingatlan-adásvételnek kellett történnie az értékbecslést megelőző évben ugyanazon a településen, illetve Budapest esetében a szóban forgó kerületben. Emellett még egy feltételnek teljesülnie kell. Kell lennie tíz olyan eladott ingatlannak is a településen, amelyek esetében a fajlagos ár 30 százalékosnál kisebb mértékben tér el egymástól. 

Reagált a Magyar Bankszövetség

Cikkünk megjelenése után megkereste lapunkat a Magyar Bankszövetség. A szervezet álláspontja szerint egy rendkívül jelentős és az érintetteknek sok könnyebbséget hozó csomag egyik elemeként a Pénzügyminisztérium a Magyar Bankszövetséggel egyeztetve februárban kibővítette az egyszerűsített, statisztikai alapú ingatlan értékbecslés lehetőségét, és módosította annak szabályrendszerét.
Ennek alapján a hitelfedezetek rendszeres felülvizsgálata során, ahol a jogszabály erre lehetőséget ad, a magyar bankszektor már általánosan elkezdte alkalmazni ezt a módszert. Az itt értékelhetően összegyűlő tapasztalatok abban is segítenek, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelő új jelzáloghitelek esetében is általánosan be lehessen vezetni ezen egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb ingatlanértékelési metódust. A februárban megjelent jogszabály lehetőségeinek teljeskörű kiaknázásán a bankok a koronavírus helyzet speciális kihívásai, valamint a gazdaságélénkítés és a családtámogatás komplex feladatai közepette is folyamatosan dolgoztak, és hamarosan már nemcsak a felülvizsgálatnál, hanem rövidesen számos új jelzáloghitel kihelyezés esetében is alkalmazásra kerülhet a statisztikai alapú értékbecslés módszere.
A Magyar Bankszövetség egyértelműen támogatja a kormány sikeres intézkedéscsomagja ezen elemének is a széleskörű alkalmazását, aminek köszönhetően a hitelek folyósítása gyorsabb és egyben olcsóbb is lesz – mondta el Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.