Az építőipari bizalmi indexe értéke, amely a rendelésállomány valamint a foglalkoztatási várakozások alapján foglalja egyetlen számba az ágazat rövid távú kilátásait, áprilisban - kéthavi csökkenés után - 1 ponttal emelkedett.

Az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése érezhetően romlott az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján).  A nyers, szezonálisan nem kiigazított adatok némi javulást mutatnak. Áprilisban a cégek 27 százaléka növekvő, 7 százaléka csökkenő termelésről számolt be, szemben a márciusi 27 és 10 százalékkal. Márciushoz hasonlóan, áprilisban is csak a mélyépítők helyzetértékelése vált kedvezőbbé, a magasépítőké romlott.

Kapcsolódó

A rendelésállományok értékelése enyhén javult az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). E jelzőszám értéke nem marad el sokkal a korábbi csúcsponttól. A nyers adatok érezhető pozitív változást jeleznek: áprilisban a válaszadó vállalkozások 34 százaléka magas rendelésállományról tudósított, míg 11 százalékuk alacsonynak ítélte azt. Ugyanez a két arány márciusban 34 és 18 százalék volt. Amélyépítők értékelése javult, a magasépítőké viszont romlott.

Építőipari bizalmi index 2015-2018/GKI

A megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza az építőipar egészében 2018 áprilisában 5,5 hónap. Ez az érték valamivel elmarad az egy negyedév ezelőtti 6,2 hónaptól, de lényegesen magasabb, mint az egy évvel ezelőtti 3,6 hónap.

Áprilisban a foglalkoztatási várakozások hibahatáron belül javultak (az előző hónaphoz képest, a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A nyers adatok viszont enyhe negatív változást tükröznek. A következő három hónapban a válaszadó cégek 26 százaléka létszámbővítésre, 4 százaléka létszámcsökkentésre készült, márciusban ugyanez a két arány rendre 30 és 5 százalék volt.

Mi lesz az árakkal?

Az áremelési törekvések intenzitása áprilisban enyhén erősödött - a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A nem kiigazított adatok is kissé élénkülő áremelési tervekre utalnak: az áremelést tervezők aránya a márciusi 38 százalékról áprilisra 40 százalékra nőtt, miközben az árcsökkenésre számítóké maradt 1 százalék körül.

A munkaerőhiány már a cégek több mint felét érinti. Különösen magas az említési gyakoriság a nagyobb vállalatok és a magasépítés terén. A kapacitáshiány korlátozó hatása minden negyedik céget érint, a lakásépítőcégek közül csaknem minden másodikat.

Hibahatáron belül javult a magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése a válaszadó építőipari cégek körében. A nyers, a derű- és borúlátók aránya áprilisban 30 és 8 százalék, márciusban pedig 28 és 8 százalék volt.

Bajok

A 2017-ben dinamikusan, mintegy 30 százalékkal bővülő szektor továbbra is komoly nehézségekkel küzd, az ágazat súlyponti problémáiról az Építőipari Vállalkozók Szakszövetsége (ÉVOSZ) készített listát a napokban.

A felsorolásból többek között kiderül, hogy az ágazatból a recesszió alatt elvándorolt 85 ezer fő helyére belépő új munkaerő szakmai képzetlensége rengeteg nehézséget okoz. A lánctartozás mértéke 2015-2017 között ugyan jelentősen csökkent (leginkább azért, mert az érintett cégek eltűntek a piacról), de továbbra is magas szintű, becslések szerint 150 milliárdot kitevő. A szakszövetség szerint ennek fele valószínűleg soha nem lesz kifizetve, mert az adós eltűnik, tönkrement, a 3-5 évig elhúzódó gazdasági perek lezártáig pedig újabb cégmegszűnések lehetetlenítik el a kifizetését.

A lánctartozás a korábbi években stabil alvállalkozói és beszállítói struktúrákat tett tönkre és súlyos  morális problémákat okozott az ágazatban és beszállítói
rendszerében. Mindez negatívan befolyásolta a vállalkozások 2017. évi együttműködési készséget.

Minden ötödik cég nem fizet határidőre

A határidőt jóval meghaladó, késedelmes fizetések összértéke csökkent, de a piac minden területére továbbra is jellemzőek, a közbeszerzési piacra is. A benyújtott vállalkozói számlák 20 százaléka továbbra sincs időre kifizetve, 5 százaléka pedig lánctartozásba kerül.

Az építőipari cégek jövedelmezősége átlagosan 7-8 százalék közötti, de nagyon széles skálán, 3-15 százalék között szór. A vállalkozások meghatározó többségének továbbra sincs pénzügyi tartaléka továbbra, likviditási helyzetük rossz, különösen a mikro- és kisvállalkozások helyzete kritikus. Emiatt a vállalkozások nem tudnak szerepet vállalni a képzésben, innovációban, a gazdaságélénkítő hitelprogramba, pályázati programokba pedig csak kevés építési
vállalkozás tudott 2017-ben bekapcsolódni.

Az elmúlt évben nem gyorsultak a kiemelt beruházások előkészítései, nem rövidültek a gazdasági perek és a piac erőteljesebb ellenőrzése sem valósult meg - sorolja a szektor súlyponti problémáit az ÉVOSZ elemzése. A jelentést, benne megoldási javaslatokka is itt olvashatja el részletesen.

Képünk forrása: Shutterstock.