A DK-s képviselő a választókerületében, Teréz- és Erzsébetvárosban a közelmúltban történt több tűzesetre hivatkozott, amelyeknél vendéglátó- és szórakozóhelyek által üzemeltetett szagelszívók meghibásodása okozott tűzeseteket. "Tudomásom szerint az ilyen berendezéseket működtető és használó üzleteket jelenleg semmilyen jogszabály nem kötelezi arra, hogy a szagelszívók műszaki felülvizsgálatát szakember által rendszeresen elvégeztessék és azok biztonságos állapotáról felelős szakvélemény készüljön" - írta Oláh Lajos. Az írásbeli kérdés a parlament honlapján jelent meg.
Tavaly novemberben ilyen tűz érintette a DK VI. kerület, Teréz körúti központi irodáját is. Az épület földszintjén működő étterem szagelszívója gyulladt ki, az akkori hírek szerint a tűz átterjedhetett a négyemeletes épület tetőszerkezetére is, ahol négyszáz négyzetméteren pusztított, a felső emelten a DK irodái is megsemmisültek.
Kapcsolódó
Csak Budapest VI. és VII. kerületében - sűrűn lakott lakókörnyezetben - több száz vendéglátó- és szórakozóhely működik, így Oláh Lajos DK-s országgyűlési képviselő megkérdezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy "a kormány tervezi-e jogszabályban bevezetni a vendéglátó- és szórakozóhelyek szagelszívó berendezéseinek rendszeres, hatóság vagy erre felhatalmazott harmadik fél által történő felelős műszaki felülvizsgálatát"?
A kérdésre Gulyás Gergely helyett az illetékes belügyminiszter válaszolt egy jogszabályra hivatkozva, amely a szórakozóhelyekre nem, csak az éttermek és magas házak szellőző rendszerének ellenőrzésére vonatkozik.
Az éttermi konyhai szagelszívók tisztítását és annak kötelező igazolását az 54/2014-es BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 196. paragrafus 5. bekezdése írja elő. A tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi hatósági ellenőrzése során vizsgálja, hogy az OTSZ-ben előírt tisztítás megtörtént-e, és annak tényét írásban igazolja
- írta Pintér Sándor belügyminiszter. Az említett BM-rendelet szerint "az éttermek konyhai szellőző (szagelszívó) rendszerét, valamint a 14 méternél magasabb használati szinttel rendelkező lakóépületek központi szellőző rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában az éttermeknél félévente, a lakóépületeknél 3 évente kell tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni".
A belügyminiszter válaszából úgy tűnik, a kormány nem tervez ebben szigorítást.
Ellenőrizni kellene
A Víz, gáz, fűtéstechnika (VGF) szaklap ugyanakkor egyik nyári cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy a vendéglátósok és a társasházkezelők közül sokan még nincsenek tisztában az ellenőrzési kötelezettséggel, csak akkor szembesülnek a problémával, amikor feltűnik a színen a katasztrófavédelem, és számonkér. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a katasztrófavédelemhez eljuttatott igazolás "nem véd meg senkit attól, hogy leégjen a konyha, vagy tűz legyen egy egész háztömbben. A tulajdonosoknak is meg kell érteniük, hogy ez nem a papírról szól" - írta a VGF.
Esetenként az ellenőrzéseket - 2016 tavasza óta - a katasztrófavédelem hajtja végre, azt vizsgálják, hogy megtörtént-e a takarítás, rendelkezésre állnak-e a megfelelő dokumentumok a légcsatornák tisztításáról. Ha nem, akkor felszólítják az elmaradt tisztítás pótlására a céget, ezután lehet büntetni. A tisztítás nem arról szól, hogy félévente az elszívóernyőt egy nedves, zsíroldó szivaccsal áttörölgetik, be kell vonni a megfelelő szakcégeket, amelyek rendelkeznek olyan gépészeti háttérrel, amellyel a szakszerű tisztítást végre lehet hajtani - olvasható a VGF cikkében.
Mi van a csőben?
A VGF-cikkben megszólaló légtechnikai vállalkozás vezetője egy belvárosi, több emeletes irodaház aljában lévő, magas színvonalú ázsiai étterem példáját is megemlítette, ahol eddig 5-6 évente takarították a légtechnikai rendszert, pedig félévente kellene. Kibontották a légtechnikai rendszerhez tartozó csöveket; a 60 kilogrammos szívóernyő a lerakódásokkal együtt csaknem egy mázsát nyomott. Kívülről nem látszott a kosz, belülről a 25 centiméter átmérőjű cső 11 centisre szűkült össze. Viszonylag nagy teljesítményű ventilátort építettek be a kivitelezők, így a szennyeződés végig lerakódott a rendszerben. Az ázsiai étteremben az olajos gőz cukorral karamellizálódott, ennek következtében a légcsatornában "domborzati mintához" hasonló felület rajzolódott ki. A rendszer vízszintes szakaszain a légtömörség miatt a falakon kicsapódott a nedvesség, és apró, 4-5 centiméter mély olajos, cukros tavakat hozott létre. Ez vissza is csuroghatott a rendszerben - idézte a szakembert a szaklap. A nem megfelelően tisztított rendszer akár milliárdos károkat is okozhatott volna, ha végigég a légcsatorna, akkor az összes emelet és az épület is jelentősen károsodott volna.