A portál a Nógrád megyei fideszes országgyűlési képviselő, Becsó Zsolt Nagymező utcában található szálláskomplexumának lebuktatása után, megpróbálta kideríteni, hogy hány engedély nélküli hotel működhet Budapesten.
A engedély nélküli hotelek nem fizetnek idegenforgalmi adót, építményedót és az önkormányzati 38 ezer forintos szja-alapot sem. Ha cégként üzemelteti valaki a szállást, annak 2019 végéig 18 százalékos áfával, valamint a négyszázalékos ifával, építményadóval, helyi iparűzési adóval kellett számolnia a különböző adminisztratív terheken túl. Január 1-jével az áfakulcs 5 százalékra csökkent, igaz, behoztak mellé egy négyszázalékos turisztikai hozzájárulási díjat, amelyet a magánszemélyeknek is fizetniük kell.
A lap az állami szálláshely-nyilvántartó adatait vetette össze a booking.com-nál fellelhető szállásokkal és bőven találtak hiányzó adatokat a belső kerületekben. Ezeket az adatokat megosztották a kerületi önkormányzatokkal is.
A hatóságok és a NAV is rendszeresen vizsgálja a szálláshelyeket, de nincs könnyű dolguk. Pusztán cím alapján nehéz az azonosítás, hiszen a lakásszám sokszor nem derül ki a hirdetésből. Ha pedig meg is találják a lakást, a tulajdonost nehéz előkeríteni.
Mennyien lehetnek?
A lapnak egy legálisan szállásokat kiadó vállalkozó 30-40 százalékra becsülte a feketézők arányát, Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének vezetője 20 százalékot tippel.
A fellépést segítené, ha a booking.com és az Airbnb csak regisztrált szállásokat engedne hirdetni. Schumicky szerint valójában minden adminisztrációs nehezítés "a fehérítés ellen hat, az olyanok is, mint a településképi eljárás, vagy a parkolóhely-megváltási díj. Általánosságban fontos lenne, hogy az állami szereplők ne a legálisan működő szálláshelyeket vegzálják, hanem az illegálisakat."