Az építőipar helyzetét, az elért eredményt a számok csak részben tükrözik - írja Építők Napjára készített összefoglalójában az  Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). Kiemelik a 6 év recesszió után bővülő termelést, a foglalkoztatás javulását, a rengeteg új létesítményt, főként az unióból finanszírozott állami, önkormányzati megrendeléseket. Megemlítik, hogy élen járva bővítette építési-beruházásait a gépipar, az élelmiszeripar, mezőgazdaság és az idegenforgalom.

Ugyanakkor aggodalmuknak adnak hangot a kínálati piac irreálisan alacsony árú vállalkozásai, a rossz ágazati jövedelemtermelő képesség, a épületépítéseknél hiányzó bővülés, a lakásépítő cégek vegetálása miatt. Felhívják a figyelmet arra, hogy ma már a verseny nem csak a munkáért, hanem a szakmunkásokért is élesen folyik. Nincs tanuló az építőipari szakmunkásképző rendszerekben, stabil alvállalkozói láncok estek szét, a szakmai műhelyek erőlködve működnek.

Ellentmondásos a kép

Vegyes, ellentmondásos az építési piac képe - hangsúlyozza az ÉVOSZ, amely több száz építési vállalkozás adatai, véleménye, és a KSH adatai alapján 2015-re is a tavalyi, 2100 milliárdos teljesítményt várja. Jelenleg a rendelésállomány 35 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál, a szóródás jelentős a cégek szintjén. Lesz a termelést akár 10 százalékkal bővítő vállalkozás (különösen az út- vasútépítés, vízépítés területén) javuló jövedelmezőség mellett, és lesznek vegetáló, megszűnő cégcsoportok is. Éves szinten 6000-6500 között jósolják a megszűnő vállalkozások számát. A szövetség számít rá, hogy 2015-ben az állam és az önkormányzatok szerződései megismétlik az előző évek nagyságrendjét. A 2015-ös tényszámok a korábban megkötött szerződések teljesítését tükrözik majd.

Bizonytalannak tartják, hogy a magánszféra képes lesz-e pótolni az év második felében a közszféra megrendeléseinek csökkenését. Az építési vállalkozók sokat remélnek az EU-ból finanszírozott, a gazdaság fejlesztését célzó nyertes pályázatokhoz kapcsolható építési-beruházási lehetőségektől. Az idő múlásával ez már csak a 2016. évre adhat számottevő megrendelést, feladatot.

Ez táplálná tartósan az építőipart

Az ÉVOSZ nemzetgazdaság tartós növekedésének biztos tartalékaként említi a lakásügyet  A recesszió éveiben a lakásépítés és lakásfelújítás történelmi mélypontra zsugorodott. A 2007. évi 36 ezer új lakás és 250 ezer felújítással szemben a 2014-es holtpontról való elmozdulást a 8400 új lakás és mintegy 110 ezer felújítás jelentette. Az életminőséget meghatározó lakhatási körülmények javítása gazdaságpolitikai kérdés is. Megtörtént az ország lakásvagyonának felmérése és energetikai besorolása. Kérdés, hogy a kormány milyen forrásokat tud mozgósítani, de ettől markánsabb kihívás, hogy milyen szabályozást tud kialakítani annak érdekében, hogy a 6-7 éve elhalasztott lakásépítési, lakásfelújítási feladatokhoz a lakosság számára felvállalható biztos finanszírozási háttér álljon az önerő kiegészítésére.

Az ÉVOSZ felmérései szerint  egy 3 százalékos kamatozású forintalapú lakáshitel kondíció, tartósan kiszámítható feltételek mellett éri el a lakosság ingerküszöbét. Számításokat sürgetnek a lakásépítés, felújítás áfájának csökkenthetősége érdekében is.

Külföldön is próbálkoznak

Azzal együtt, hogy az ágazat alapvetően nem exportorientált, bővülő szolgáltatásexportot prognosztizálnak, az elsődleges célországok Németország, Ausztria, a Benelux országok.

A szövetség az ágazat alulértékeltségének bizonyítékaként hozza fel, hogy az ágazati átlagbér az év végén sem fogja elérni a versenyszféra havi bruttó átlagbérének a 75 százalékát. A stratégiai kihívások között említik a képzést és a szakember utánpótlást, az energiatakarékos anyagok, technológiák beépíthetőségét, a vállalkozások közötti együttműködési készség fejlesztését. Ide sorolják a piac túlszabályozásának elhárítását, a jogszerű piaci magatartás erősítését és a megrendelők erőfölénnyel való visszaélésének kivédését.