A parlament a 2019-es adócsomag részeként módosította a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (szit) működéséről szóló törvényt is, amely nyomán sem adót, sem osztalékot nem kell fizetniük ezen társaságoknak - hívta fel a figyelmet cikkében a Zoom.hu. Az ingatlanokban (is) utazó üzletembereknek főnyeremény lehet ezen társasági forma a következő években, s utat nyithat a további vagyongyarapodásuk előtt.
A társasági forma már régóta létezik Magyarországon is, ám eddig nem volt vonzó az üzletembereknek. A nemzetközi ingatlanpiacon Real Estate Investment Trust-ként (REIT) ismert speciális ingatlanalapok magyarországi megfelelőjének lehet nevezni. A létrehozásukról szóló törvényjavaslatot 2011-ben Rogán Antal, Mengyi Roland és Manninger Jenő fideszes képviselők nyújtották be. Az akkor elfogadott törvény többek között arról rendelkezett, hogy a szitek mentesülnek a társasági adó és az iparűzési adó megfizetése alól. A társadalmi hasznosság jegyében akkor még a sziteket arra kötelezték, hogy az osztalékként kifizethető eredményük legalább 90 százalékát valóban ki is fizessék osztalékként a részvényesek számára. (Az osztalék után adózni kell, általában 15 százalék szja-t, bizonyos esetben14 százalék ehót - a szerk.)
A törvény előírja, hogy ezek az ingatlanos cégek kizárólag nyilvánosan működő részvénytársaságok lehetnek.Az alaptőke 25 százalékát be kell vezetniük a tőzsdére. Vagyis legalább ekkora közkézhányaddal kell rendelkezniük, a kisrészvényesek ekkora tulajdoni hányaduk felett rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy ezen kör is részesül a kiosztandó osztalékból. Első ránézésre nem kicsiny vállalatokról van szó, hiszen az elvárások között szerepel az is, hogy legalább 5 milliárd forint induló tőkével kell rendelkezzen egy ilyen cég. Igaz, tőzsdei értelemben véve az 5 milliárdos cégek nem az élvonalban forognak - olvasható a Zoom.hu cikkében.
Mégsem kötelező az osztalékfizetés
Éppen az osztalék kérdése az, amelyen most változtatott a kormánypárt által kezdeményezett és elfogadott törvénymódosítás. Eszerint egyáltalán nem lenne kötelező osztalékot fizetnie a cégnek. (Ez azt is jelenti, hogy ezen vállalatok esetében a társadalmi hasznosság teljesen eltűnik - jegyzi meg a portál a cikkében.)
Változás az is, hogy a társaság eddig csak törzsrészvényt és dolgozói részvényt bocsáthatott ki, viszont immár szavazatelsőbbségi részvényt is forgalomba hozhat. Utóbbi azért lényeges, mert ennek segítségével el tudják érni, hogy hiába egy esetleges magas közkézhányad a cégben, mégis az említett részvénnyel rendelkező tulajdonosok döntenek arról, hogy milyen gazdasági döntést születik a közgyűlésen, vagyis például a cég fizet-e osztalékot, vagy sem.
A szitté váláshoz be kell jelentkezni, s egyfajta előtársasági pozícióban kell "élni" két évet. (Ezen idő alatt sem kell az említett adóterheket fizetni.) Szit-előtársaságként üzemel többek közt az Orbán Viktorral bizalmi viszonyt ápoló Schmidt Mária érdekeltsége, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt, valamint a Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért érdekkörében lévő Appeninn Nyrt. is ebbe az irányba halad. (Robbantottak az ingatlanos milliárdosok.)
A kép illusztráció, forrás: Stocksnap.