Magas hitelkamatok, kiszámíthatatlan árú építőanyagok, nyugat-európai szintű munkadíjak, a kivitelező szakemberek hiánya, korlátozott, illetve nagyon eltérő nagyságú tulajdonosi források, az állami és önkormányzati támogatások hiánya közepette kellene gyorsan és hatékonyan nekilátni a társasházak energetikai felújításának. Az 1,2 millió társasházi háztartás közös problémája az osztatlan közös területek felújítása, a villany- és vízvezetékek, a csatorna, a padlás, a födém és a fűtési rendszer korszerűsítése - részletezi a szakember.
A sok tízmillió forint költségigényű felújítások megtérülési ideje hosszú, akár 20 év is lehet, ráadásul sok lakástulajdonosnak nincs rá tőkéje.
A hajdani bérlakás-privatizáció során rendkívül kedvezményes áron értékesítettek olyan ingatlanokat, amelyek felújítási költségét levonták a vételárból, de a szükséges munkálatokat sem akkor, sem azóta nem végezték el a társasházak többségén - írja a portál.
Sok lakásban cseréltek az elmúlt két-három évtizedben nyílászárókat, de ennyitől még nem lett megoldva az energiahatékonyság problémája.
Az állam részéről 200 milliárd forint befektetés és egy kapcsolódó állami garancialap, 200 milliárd forint lakossági önerővel párosítva a kereskedelmi bankok számára is hitelezhető lenne a szakember szerint.
A társasházi otthonok kizárása az energetikai felújítások megvalósításából súlyos problémák és feszültségek forrása lehet. A lépcsőház világítása, a lift, a levegőkeringető motorok és a központi kazán mind közösen fizetett energiát fogyaszt, ráadásul az egy fogyasztási helyre számlázott díjak az átlagos mennyiség túllépése esetén piaci árszabásúvá alakulnak.
A társasházi energiagazdálkodás tehát nagyon is zsebre megy, az első emelt számlák kézhezvétele után fognak az érintett lakóközösségek pánikszerű beruházástervezésbe kezdeni.