Idén elkerülhetetlen a társasházi közös költségek minimális emelése - mondta lapunknak Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége (MTOSzSz) elnöke. Ennek alapvetően két oka van szerinte: egyrészt az építőipari árak évek óta emelkednek, másrészt a bérköltségek. Egy átlagos 10 ezer forintos közös költség esetén legalább 300-400 forintos emelést tartana reálisnak.

"Most emelni kell a közös költséget tízből tíz társasházban, ha nincs a háznak jelentős tartaléka. Aki most nem emel, az elfogyasztja a társasház vagyonát" - vélekedett az MTOSzSz elnöke. Kaplonyi György szerint ahol most nem volt vagy lesz emelés, abban a társasházban korábban lehetett jelentős emelés. A karbantartási, takarítási kiadások ugyanis folyamatosan emelkednek, amit már nagyon nehezen lehetne változatlan közös költségből kigazdálkodni. Ezért a szakember szerint jó kommunikációval meg lehet győzni a lakókat arról, hogy szükség van az emelésre.

"A valós költségeken kell számolni, nem lehet befagyasztani az árakat. Tavaly még meg lehetett úszni az emelést, de míg korábban egy munkára akár három ajánlat közül válogathattam, most alig lehet találni például egy számlaképes karbantartó szerelőt" - magyarázta Kaplonyi György, aki egyébként Szegeden 200 társasházat is képvisel.

Tetemes adósság terheli így is a társasházi és lakásszövetkezeti otthonok több mint négy és félmillió lakóját, de azt pontosan senki sem tudja, hogy együttvéve mennyi a felhalmozott adósság, mert erről sehol sincs hivatalos kimutatás. Kaplonyi György korábban a Népszavának elmondta, becsült adatokból saját statisztikát készített, amiből kiderül, hogy a mintegy 750 ezer panellakásban hozzávetőleg 4,5 milliárd forint volt a tartozás 2017-ben. Ehhez hozzáadva az 1,2 millió hagyományos társasházban és lakásszövetkezeti otthonban keletkezett kintlévőséget, akkor az összeg majdnem eléri a hétmilliárd forintot. A szakember szerint az adósság behajtása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. Például problémásak a munkanélküliek és a devizahitelesek tartozásai, ők a teljes kintlévőség 60 százalékát tudhatják magukénak.

A lakóknak is van beleszólása - sokan nem élnek vele

A társasházi lakógyűléseknek éppen most van a szezonja. Az első közgyűléseket február közepére hívták össze, az utolsót pedig május 31-ig kell lezárni. Kevesen járnak az évente egyszer összehívott közgyűlésekre, jó ha a lakók 40 százaléka megjelenik. Főleg az 50 évesnél idősebb generáció képviselteti magát, a fiatalok pedig abszolút nem érnek rá ilyesmire.

Az MTOSzSz elnöke szerint a közös képviselők között már egyre kevesebb az ügyeskedő, de persze mint minden piacon, így itt is előfordulnak szélhámosok. Közel egymillió forintot költött el például egy társasház lakóinak megtakarításából egy nő Orosházán. A nyugdíjas nő közös képviselőként intézte a 15 lakásos épület ügyeit. Készpénzben szedte be a közös költséget, amiből befizette a szemétszállítási díjat és a lépcsőházi világítás számláját. A fennmaradó összeget azonban nem különítette el egy bankszámlán, hanem otthon tartotta és 2014 decemberétől 2017 októberéig közel egymillió forintot költött el belőle. A tartozásait és megélhetésének költségeit fizette belőle.

Az is tisztítaná a piacot, ha nem halogatnák tovább a társasházak regisztrációját a földhivataloknál. Eredetileg 2019. január 1-től kellett volna regisztrálni, de ezt elhalasztották végül 2020. január 1-re. A legfontosabb változás az lenne, hogy a társasházak tulajdoni törzslapjaira fel kell vezetni a közös képviselő, a házkezelője vagy az intézőbizottság elnöke nevét, pontos elérhetőségét. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a munkájukat üzletszerűen végző tisztségviselők, hanem a magánszemélyként feladatot vállalók nyilvántartása is megtörténik. Bérlők és vevők is meg tudják majd nézni, milyen anyagi hátterű társasházba költözhetnek.