Ebben a jogesetben - amely a Bírósági Határozatok Gyűjteményében jelent meg - a dátumoknak is jelentőségül lesz. Tehát a szóban forgó társasház 2013. április 11-én, többségi határozattal úgy módosította az alapító okiratot, hogy a külön tulajdonban lévő lakásokra a többi tulajdonost elővásárlási jog illeti meg. A később protestáló lakó nem szavazta meg a módosítást, és a módosítást a földhivatal sem vezette át az okiraton.
Az egyik tulajdonos 2014. október 2-án eladta a lakását 5,5 millió forintért, a 2015. február 10-én tartandó lakógyűlés meghívójában már az új tulajdonos neve szerepelt. A kekec tulajdonostárs február 3-án átvette a meghívót és nem tett semmit március 16-áig, amikor is azt kérte az elsőfokú bíróságtól, hogy az elővásárlási joga alapján őt nyilvánítsa vevőnek az 5,5 milliós vételáron.
Az elsőfokú bíróság nem adott igazat neki, mivel egyrészt kifutott a 30 napos határidőből (ezt a meghívó átvételétől kell számítani), másrészt az alapító okirat szerint nincs elővásárlási joga a többi tulajdonostársnak, mivel az ezt tartalmazó módosítást nem fogadta el mindenki.
Nem volt szerencséje, lejárt a határidő
A protestáló fellebbezett, de nem járt eredménnyel a másodfokú bíróságon sem. Ez a fórum úgy vélte, hogy az alapító okirat a többségi határozattal módosult ugyan, így lenne joga az elővásárláshoz a tulajdonostársnak, de kifutott a 30 napból.
Ebbe sem nyugodott bele a veszteni nem tudó tulajdonostárs és felülvizsgálatot kért a Kúriától. Ez a fórum kimondta, hogy az alapító okirat csak minden tulajdonos beleegyezésével módosítható, így a másodfokú bíróság tévedett, amikor elfogadta a módosítást. Amúgy pedig a Polgári törvénykönyv szerint, az adásvételről történt tulajdonszerzést követő 30 napon belül kell jelezni, ha valaki élni akar az elővásárlási jogával. Márpedig 2015. február 3. és március 16. között több mint 30 nap telt el, tehát duplán nem élhet a perlekedő az elővásárlási joggal.