Az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése júliusban (a szezonálisan kiigazított adatok alapján) javult az előző hónaphoz képest, s lényegében megegyezik az áprilisi helyzetértékeléssel. A nyers adatok is komoly pozitív változásra utalnak. Júliusban a növekvő és csökkenő termelésről beszámoló cégek aránya 36 és 15 százalék volt.

Ugyanez a két arány júniusban rendre 25 és 17 százalék, egy évvel ezelőtt pedig 28 és 22 százalék volt. Ebben a hónapban a mély- és magasépítő cégek helyzetértékelése között nincs különbség. Az 50 főnél kisebb létszámú kisvállalatok helyzete most is valamivel kedvezőtlenebb, mint a közepes és a nagy cégeké.

Építőipari bizalmi indexek 2011-2014
(szezonálisan kiigazított adatok)

Forrás: GKI
Kép: Kattintson a nagyobb méretért!

A rendelésállományok összesített értékelése júliusban - a szezonálisan kiigazított adatok alapján - az előző hónaphoz képest enyhén javult. A júliusi mutató - hasonlóan az előző havihoz - tizenöt éves csúcsot jelent. A nyers - szezonálisan nem kiigazított - adatok is némileg javuló helyzetre utalnak: júliusban a válaszadó vállalkozások 18 százaléka magas, míg 22 százalékuk alacsony rendelésállományról számolt be. Ugyanez a két arány júniusban 17 és 28 százalék volt. A mélyépítéssel foglalkozó cégek helyzete továbbra is jobb, mint a magasépítőké. Egy évvel ezelőtt a cégek 10, illetve 44 százaléka tudósított magas, illetve alacsony rendelésállományról.

A nagy cégek távolabbra látnak

A megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza az építőipar egészében 2014 júliusában 4,3 hónap volt. Ez az érték az egy negyedévvel ezelőttit (4,2 hó) icipicit, az egy évvel ezelőttit (3,2 hó) pedig számottevően meghaladja. A nagyobb vállalatok helyzete e téren lényegesen kedvezőbb, mint a kisebbeké: a 250 fő feletti cégeket jellemző átlagérték 9,6 hó, az 51 és 250 fő közöttieké 5 hónap, míg az 50 fő alattiakat jellemző szám 3,5 hónap.

A foglalkoztatási várakozások - a szezonálisan kiigazított adatok alapján - júliusban csak enyhén javultak az előző hónaphoz képest. A nyers adatok is csak nagyon kismértékben javuló kilátásokra utalnak. A júliusi felmérés eredménye szerint a cégek 17 százaléka készült a létszám bővítésére, míg 9 százalékuk elbocsátásokat tervezett. Júniusban ugyanez a két arány rendre 17 és 11 százalék, egy éves 10 és 17 százalék volt. A mélyépítők e téren derűlátóbbak a magasépítőknél.

Ilyen árakra számíthatunk

Júliusban az áremelést és árcsökkentést tervező cégek aránya nem különbözik érdemben egymástól. Az elsöprő többség (89 százalék) most is árstabilitásra számít.  A termelői árak emelését a következő három hónapban a cégek 5 százaléka tervezi, árcsökkenésre 6 százalékuk számít. Egy hónappal ezelőtt ugyanez a két arány 4 és 8 százalék, egy évvel ezelőtt 11 és 17 százalék volt.

Ami továbbra is gond

A termelés bővítését korlátozó tényezők listáját továbbra is a vevők fizetési késedelmei vezeti. A munkaerőhiány említési gyakorisága is szignifikánsan emelkedett, míg a gazdálkodás környezet a válaszadók megítélése szerint jóval kevésbé bizonytalan, mint volt egy vagy két évvel ezelőtt.

A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése az építőipari termelők körében júliusban lényegében nem változott az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján), s összességében derűlátást tükröz. A nyers adatok picit kedvezőbb kilátásokra utalnak. Júliusban a válaszadók 30 százaléka számított javulásra és 11 százalékuk romlásra, júniusban ugyanez a két arány rendre 27 és 12 százalékot tett ki.