Továbbra is bizakodóak az ingatlanfejlesztők és az építőipari vállalkozások a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítása ügyében, miután a pénzügyminiszter a költségvetés június 13-i benyújtásakor jelezte: még nem döntöttek az ügyben.

Varga Mihály pénzügyminiszter akkor korainak tartotta a kérdés felvetését, mivel a kedvezményes kulcs 2019 végéig hatályos. Szavai szerint vizsgálják a kérdést, és egyelőre azt látják, az építőiparon belül a fő gond az, hogy a megnövekedett beruházási igényt nem bírják a kapacitások.

Kapcsolódó

Az IFK álláspontja szerint azonban a kedvezményes áfakulcs hatályának meghosszabbítása körüli bizonytalanság miatt a fejlesztők jelenleg minden erőforrásukat az új lakások építésére fordítják, hogy kihasználják az átmeneti alacsonyabb áfás időszakot, ami tovább növeli a véges építőipari kapacitás iránti keresletet. Így a egy kedvező és gyors döntés a kedvezményes áfa hatályának meghosszabbításáról a beruházások ésszerű átütemezését eredményezné és jelentősen enyhítené a kapacitáshiány okozta krízist, amely végső soron a kivitelezési költségekre is kedvező hatással lehetne - véli a szervezet.

Az átadott lakások tavalyi 15 ezer körüli száma 44 százalékkal több, mint egy évvel korábban, de még meg sem közelíti a kívánatosnak tartott, 40 ezer/év körüli mértéket. A 2008-ban kezdődött gazdasági válság miatti építőipari visszaesés nyomán csupán Budapestről jelenleg becsléseink szerint mintegy 30-35 ezer új lakás hiányzik, amely az árak és az albérleti díjak jelentős emelkedéséhez vezetett, így továbbra is szükséges a lakásépítések számának magas szinten tartása ezáltal a kínálat növelése. A bizonytalanság, vagy a kedvezményes áfa megszűnése hatására a piac azonban könnyen visszatérhet az évi 8-10 ezres újlakás darabszámra, és a fejlesztők, a munkavállalók egy része is inkább a külföldi beruházások felé fordulhat - összegezte Takács Ernő, a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő IFK) elnöke. A

Az ötszázalékos kedvezményes áfa megszűnése önmagában csaknem húsz százalékkal növelné az új lakások árát 2020 január 1-jétől. A piaci szereplők azonban bíznak a kedvező döntésben, miután az IFK számításai szerint az áfakulcs megemelésének hatására mintegy 40 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyna be a költségvetésbe 2019-2022 között, mint amennyi abban az esetben folyna be, ha az áfakulcs változatlan maradna tekintettel a lakásépítések számának alakulására.

Romániában az új lakások áfakulcsa 5, míg Lengyelországban 8 százalék. Lengyelországban az új lakások áfakulcsa a magyarhoz hasonlóan eredetileg átmeneti időszakra került bevezetésre, most már azonban határozatlan idejűvé vált.

A kép forrása: Pixabay.