A hazai lakóépületek energiahatékonyságában hatalmas megtakarítási potenciál rejlik, azonban a hatályos magyar követelményértékek alatta maradnak az optimálisnak; az előírások szigorításának késlekedésével a kormány makrogazdasági lehetőséget is elmulasztott - hangzott el az Energiaklub szakpolitikai intézet és módszertani központ sajtóbeszélgetésén. Az Európai Bizottság ősszel elfogadta az energiahatékonysági irányelvet, Magyarország azonban egyelőre nem szigorított az építési követelményeken, részben az import megugrásától is tartva. Ennek hatására azonban olyan, gyengébb minőségű építészeti termékek jelentek meg a magyar piacon, amelyek máshol, például Lengyelországban, Szlovákiában már nem eladhatóak - fejtette ki Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója.

Pozitív szaldó

Az újépítésű ingatlanokra kivetendő szigorúbb előírások eszerint ráadásul nem is emelnék érdemben a költségeket. A szervezet különféle háztípusokra végzett modellszámításai szerint például a hatvanas években épült lapostetős családi ház fenntartása harminc év alatt mintegy 13 millió forint globális költséget kíván beruházások nélkül, míg az optimális, komplex energetikai felújításokat elvégezve csak 8 millió forintot. Az Energiaklub kalkulációja szerint egy 50 milliárd forintos keretű, 33 százalékos támogatási intenzitást ígérő lakossági pályázati konstrukció, amely 20 éves élettartamú beruházásokat finanszírozna ötéves program keretében, végül összességében több mint 150 milliárd forint értékű beruházást generálna, közben javítva a foglalkoztatási helyzetet, növelve az adóbevételeket és a külkermérleget is. A forrást nagyrészt elő lehetne teremteni a karbonforintokból.

Noha a magyar háztartások energiafelhasználását csupán energiahatékonysági korszerűsítések révén közel felével lehetne csökkenteni (ami az ország energiafelhasználását közel 15 százalékkal mérsékelné), az időnként kiírt, 1-3 milliárd forintos keretű lakossági pályázatok nem tudnak kritikus tömeget megmozgatni - fogalmazott. A tapasztalatok szerint a támogatások, pályázatok orientálják az embereket, azonban az elmúlt két évben lebegtették a pályázatokat, amelynek hatására a felújítást tervezők kivárásra rendezkedtek be, elhalasztva a beruházásokat - hangzott el.

Bizonyos beruházások néhány éven belül akár állami támogatás nélkül is megtérülhetnek a háztartások számára az Energiaklub szerint. A felújítások elmaradása csak részben indokolható pénzhiánnyal, a lehetőségek ismeretének hiánya, tévhitek, a rossz példákkal alátámasztott szkepszis, vagy a bizonytalanság szintén az okok között említhető. Gyakran előfordul, hogy a szükséges anyagi források és lehetőségek birtokában is hibákat ejtenek a háztartások, ami a tervezés, illetve energetikai szakértők szerepének fontosságát húzza alá.

12 pont

Az energiahatékonysági beruházások fellendítéséhez szükséges legfontosabb intézkedéseket 12 pontban foglalták össze vezető hazai vállalatok az Energiaklub tulajdonában lévő Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft. (MEHI) által koordinált kezdeményezés keretében, amelynek a szervezet szerinti célja, hogy konkrét és rövidtávon megvalósítható javaslatokat tegyen le a kormány asztalára. A javasolt intézkedések a MEHI szerint megteremtenék az energiahatékonysági beruházások fellendülésének pénzügyi és szakmai hátterét, ami több kedvező makrogazdasági hatással járna. Az intézet álláspontja szerint a javaslatokkal már 2013-ban sok tízezer embernek lehet munkát adni, és legalább ennyi háztartás rezsiköltségei is csökkenthetők. A beruházások állami támogatása megoldható, hiszen a 2013-tól érkező karbonforintok felét kötelező ilyen célokra költeni, a kormánynak pedig stratégiai prioritása az energiahatékonyság.

A javaslat három területre fókuszál, a beruházások finanszírozására, az épületenergetikai beruházásokra vonatkozó jogszabályokra és a zöld közbeszerzésre. A terv legfontosabb elemei: a szén-dioxid kvóták árveréséből származó évi 30 milliárd forintból ("karbonforintokból") támogassák a lakossági felújításokat; a vissza nem térítendő támogatások mellé biztosítsanak kedvezményes hiteleket; erősítsék meg az energiahatékonysági tanúsítványok rendszerét; emeljék az energiahatékonysági beruházások követelmény-szintjét; a közbeszerzésekben adjanak előnyt az energiahatékony termékeknek.

A javaslatokhoz csatlakozott az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham) mellett az Austrotherm, a Danfoss, a Honeywell, az FHB Bank, a Knauf Insulation, a Rehau, a Rockwool, a VELUX, a Weishaupt illetve a XELLA is.