A svéd központi bank, azaz a Riksbank negatív alapkamata az ingatlanhitelek kamatának alacsonyan tartásával hátszelet ad a lakáspiaci árak emelkedésének - mondta a CNBC-nek nyilatkozva Henrik Unell, a Nordea bank vezető elemzője.

A jegybank gyorsan változtathatna ezen a helyzeten, ám amíg nem teszi, addig együtt kell élni a gyors áremelkedéssel. Ezt a szakértő egyfajta "szükségtelen realitásnak" tartja.

Kapcsolódó

Nem volt mit tenni

A Riksbank meghökkentette a befektetőket, amikor az elsők között vezetett be negatív alapkamatot. A háttérben az eurózóna adósságválsága volt, amely gyengítette az euró és az európai befektetések iránti bizalmat. Aki tehette, biztonságos menedéket keresett a tőkéjének.

Sokan az eurózónán kívüli Svédországban találták meg ezt, és koronavásárlásaikkal erősítették a svéd nemzeti valutát.

Hasonló cipóban járt Svájc, Dánia és Japán, ami Riksbankéhoz hasonló lépésekre késztette ezeknek az országoknak a központi bakjait is. Unell azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ez jelentősen hozzájárult a lakások folyamatos, gyors drágulásához.

Nagy számok

A családi házak ára tíz százalékkal ugrott meg a szeptembert megelőző 12 hónapban - derül ki a Svensk Maklarstatistik, a svéd ingatlanközvetítők szövetsége adataiból. A lakások ára hét százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban. És ez a drágulás csak a folytatása az 1990-es évek végén kezdődött hegymenetnek.

Mindezek eredményeként megugrott a lakosság eladósodottsága. A háztartások adóssága 2016 első negyedévére elérte a GDP 84,60 százalékát. Összehasonlításképpen: az USA-ban, ahol szintén nagyon magas ez az arányt, ugyanez az arány 78,4 százalékra csökkent az idei év első három hónapjára.

Szigorúbb feltételek

A gondot a svéd pénzügyi felügyelet is felismerte. Az év közepén változtattak a jelzáloghitelek visszafizetésének feltételein, ami lelassította a drágulást - fejtegette Anna Breman, a Swedbank vezető közgazdásza. Az árak még mindig nőnek, de kisebb ütemben, mint egy évvel ezelőtt.

A szakértő bízik benne, hogy tartós lesz a hatás, főként Stockholmban és Gothenburgban, abban a két városban, ahol a leggyorsabb volt az áremelkedés.

Mi lesz?

A Riksbank monetáris tanácsa október végén dönt a bank alapkamatáról, illetve kötvényvásárlási programjáról. Breman szerint tartani fogják a mínusz 0,5 százalékon lévő kamatot, miközben úgy határoznak, hogy 2017 második negyedévéig folytatják a monetáris enyhítést. A jelenlegi határidő az év vége.

Unell egyetért az utóbbival, de szerinte nem fogják figyelmen kívül hagyni a továbbra is igen halovány inflációs adatokat. Ezért az alapkamatot tíz bázisponttal, mínusz 0,6 százalékra vihetik le. A Riksbanknak továbbra is a megfelelő monetáris politika folytatása a fő gondja, a lakáspiaci mellékhatás csak ez után következik.