A válság évei alatt az ingatlanpiac kitisztult, koncentráltabbá vált, a befektetők, fejlesztők, szolgáltatók és finanszírozók oldalán egyaránt restruktúrálódás zajlott.

Az alacsony kamatkörnyezet az ingatlant ismét vonzó befektetési termékké tette, az értékbecslők már projekttervek finanszírozásához készíthetnek elemzéseket. Van olyan projektterv, amiért licitálnak a bankok, s míg az elmúlt hét év alatt egy fejlesztési telket sem adtak el, e szegmensben is érezhető a változás. Salamon a jelentős piaci stimulusok közé sorolta a növekedési hitelprogramot, (nhp1 és 2, nhp+), valamint a végfelhasználók, közte az MNB vásárlásait, s további lökést vár a MARK Zrt. vásárlásaitól.

Salamon szerint a fejlesztők egyre inkább a nagyobb, 30-40 ezer négyzetméter alapterületű fejlesztésekre koncentrálnak. A piaci átrendeződés nyomán a lokáció és a minőség még jobban felértékelődött, a piac két széle között egyre nyílik az olló. A válság előtti 10-14 euróval szemben ma 6,5 és 14 euró között szóródik az A kategóriás irodák bérleti díja, s a sáv szűkülésére hosszabb távon sem számít a szakértő.

Optimális az időzítés

Minden szempontból pozitív most az ingatlanpiac megítélése, a vásárlásra optimális az időzítés, ugyanakkor vannak hiányzó termékek. Jól bérbe adott, 100-400 négyzetméter alapterületű üzlethelyiségből, három hónapon belül például bármennyit el lehetne adni, de ilyen egyszerűen nincs most eladó - emelte ki az ügyvezető. A bérleti díjak emelkednek, szűkülhet a különbség a régióbeli versenytársakhoz képest, azonban még így is nálunk marad a legalacsonyabb tarifa  - mondta Salamon. A növekedésről szólva hozzátette, a következő 16-18 hónap ad választ arra a kérdésre, hogy a felértékelődés üteme lassul vagy dinamikus marad-e.

A befektetési piacról szólva Kiss Ernő, az Eston társigazgatója hozzátette, a magyar piac még mindig csak fele a csehnek és nem éri el a román méretét sem. Egyelőre inaktívak a klasszikus befektetők - nyugat-európai, valamint angolszász alapok -, ám jelen vannak, megnőtt viszont a magyar vevők aktivitása és szerepe.

A termékek között nő a hotelek súlya, és megjelent az ingatlanpiacon az egészségügyi szektor, a lakáspiacon pedig az orosz befektetők.  Bár egyelőre messze vagyunk a 2007-es két milliárd euró körüli volumentől, az elindított irodaház beruházások azonban  - nagyobb előbérleti lekötés esetén -  gyorsan vevőre találnak, az új termékek ugyanis teljesen elfogytak a kínálatból. Kiss a pozitív jelek közé sorolta, hogy a Skanska svéd ingatlanfejlesztő annyira bízik a magyar piacban, hogy visszahozta a kivitelező divízióját.

Nem elég egy jó épület

Ma  már nem elég egy jó épületet létrehozni az irodapiacon, élő környezetet, változatos szolgáltatási mixet is biztosítani kell, az Y generációs munkavállalókat alkalmazó cégeknek ez ugyanis létfontosságú a dolgozóik megtartásához. Ez új kihívás elé állítja a fejlesztőket - fejtegette Pál Tamás irodapiaci divízióvezető. Véleménye szerint a városközpont jellegű fejlesztéseknek lesz jövője, ahol a bevásárlás, ügyintézés, sportolás a munkahely közvetlen környezetében elérhető. Az új épületek a vonzó környezet mellett az irodakialakítás költségeinek átvállalásával is csábítják a bérlőket, cserébe hosszú távú, 10 éves elköteleződést várnak - jegyezte meg Pál. Ma már arra is van példa: a bérbeadó kivásárolja a bérlőjét, azért, hogy javítsa a bérlői mixet.

Míg az irodapiacon eddig a Váci út volt a leglikvidebb, legvonzóbb lokáció, a jövőben Dél-Budára terelődhet a hangsúly, és felértékelődhet a közlekedési központok szerepe. A félbehagyott projektekről szólva úgy fogalmazott: a rossz elhelyezkedésű, rossz koncepción alapuló terveknek továbbra sem lesz létjogosultsága, a jövő a városközpont jellegű beruházásoké.