A Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. (Budavári Kft.) működése nem volt szabályozott, vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű. A közvagyonnal való felelős gazdálkodás nem volt biztosított. Közzétételi kötelezettségének nem tett eleget, ezért tevékenysége nem volt átlátható - olvasható az ÁSZ jelentésében. A hivatal az állami tulajdonban lévő társaság 2013-2016-os tevékenységét vizsgálta.
Pedig nem ártott volna egy kis átláthatóság, hiszen az állami cég 2015-ben megkezdte a "Nemzeti Hauszmann Terv a budai Várnegyed megújításáért" című gigaprojekt megvalósítását, mint beruházó. Hogy nem fillérekről van szó, azt jól mutatja, hogy a budai Vár és a Várnegyed megújítását célzó tervre még 2019-ben is 10,63 milliárd forintot szán a költségvetés.
Kapcsolódó
Az idei büdzséből pedig 7 milliárd 197 millió forintot hagyott jóvá a kormány a Nemzeti Hauszmann Tervre, többek között felvonók, valamint a Hunyadi- és a Csikós-udvar közötti rámpa elkészítésére. Az ÁSZ az ellenőrzése után arra a megállapításra jutott, hogy a társaság vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű, mert a számviteli beszámolói leltárral nem voltak alátámasztva. Amúgy a Budavári Kft. tulajdonosa 2013-tól a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV), majd a Miniszterelnökség volt.
Az ÁSZ jelentésében a Budavári Kft-nek öt javaslatot fogalmazott meg, amelyre 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie. A hivatal mindezek mellett figyelemfelhívó levéllel fordult a társaság ügyvezetőjéhez, Gyutai Csabához a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetése érdekében. "Gondoskodjon az üzemeltetés bevételeinek és ráfordításainak elkülönített nyilvántartásáról, valamint az üzemeltetés keretében átadott vagyon nyilvántartásáról" - tanácsolta az ÁSZ az állami társaságnak. A javaslatok között szerepelt az is, hogy tartsák be az infotörvényt (közérdekű adatok megismerése) is.
A jelentésre Gyutai Csaba ügyvezető Domokos László ÁSZ-elnöknek címzett levélben reagált. Gyutai válaszának lényege, hogy ő 2016 nyarán vette át az ügyvezetői feladatokat, és szerinte azóta jelentős fejlődés tapasztalható a hiányosságok pótlásában. Sőt, 2017-re már minden előírt szabályzat elkészült. A közérdekű adatok közzétételének kötelezettségének pedig szerettek volna eleget tenni, de a honlapjuk technikai adottságai ezt még nem tette lehetővé. A jövőben azonban ezt is orvosolni fogják, már fejlesztik a honlapjukat.
Intézményi szintű problémák?
Nem ez az első eset, hogy valami nem stimmelt a Budavári Kft-nél. Az Index tavaly májusban írt arról, hogy a Miniszterelnökség átvilágította a budai Vár és a Várkert Bazár üzemeltetését. Állítólag kiderült, hogy rendetlenek voltak a közbeszerzések, hibádzott az uniós támogatások lehívása, gyatra volt az informatika, és rengeteg pénzügyi szabálytalanságot követtek el. A hírportál szerint Gyutai és lánya is a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. lakásában lakott. A jelentésben az Index szerint az szerepel, hogy a cégvezető még bérleti díjat sem fizetett. A Budavári Kft. vezetője ellen nem sokkal később rendőrségi nyomozás is indult hűtlen kezelés gyanújával. Gyutai Csaba korábban Zalaegerszeg fideszes polgármestereként tevékenykedett.
Ma már ez a társaság koordinálja a régészetet is, mert még 2017. január 1-től jogutódlással megszűnt a Forster Központ. A Budavári Kft. Budavári Kft. január 1-jétől közfeladatként ellátja a nagyberuházások régészeti előkészítését és koordinálását, az előzetes régészeti dokumentáció készítését, próbafeltárás végzését, valamint a jogszabályban meghatározott régészeti feladatokat; a feltárások szakmai irányelveinek és protokolljainak kidolgozását, továbbá a régészeti örökség felkutatásában való közreműködést is.
- A miniszterelnök nem költözik a Várba, saját családi háza van, rezidenciát sem vesz igénybe, arról pedig a választók döntenek majd, hogy kinek a munkahelye lesz a karmelita kolostor. Így reagált még tavaly áprilisban Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke az állami hírügynökségnek arra, hogy a Párbeszéd aktivistái a felújítás alatt álló budavári épületnél demonstráltak a beruházás ellen. Még 2016 májusában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök csak ideiglenesen kap helyet a karmelita kolostorban. A Miniszterelnökség ugyanis húsz éven belül a Sándor-palotába kerülhet, ahonnan a köztársasági elnök a Budavári Palotába költözhet. Akkor Lázár még úgy tippelte, hogy a beruházás mintegy 13 milliárd forintba kerülhet. Azóta folyamatosan drágul a beruházás, a Napi.hu számításai szerint 2015-2017-ben összesen 21 milliárd forint költségvetési forrást fordítottak a kormányfő és hivatala költözésére.