Az európai nagyvárosok többsége hasonló problémákkal küzd: a belvárosi lakásárak és a túlzott turizmus miatt kiürülnek a történelmi városrészek, a közlekedés és az infrastruktúra jelentős átalakításra szorul, a városi környezetvédelem keretében a napfény, a zaj és a légszennyezés kiemelt problémák, megoldásra vár a monofunkciós városfejlesztések megszüntetése is.

A jövőtudatos, multifunkciós európai városoknak mára vannak fontos megvalósult előképei: a Düsseldorf-Hafen városrész előremutató példája a történelmi városmag meghosszabbításának, ahol az emberi léptékű terek, a vegyes funkciók és a tömegközlekedés magas szintű integrálása egyszerre valósul meg. A budapesti Corvin negyed pedig tanulságos példa a városmagon belüli terület sikeres átalakítására, amely "visszaadja a város eredeti vegyes funkcióját: munkahely, lakóhely és szórakozás egy egységben" - véli Fábián László, a Paulinyi & Partners projektigazgatója.

Kapcsolódó

A jövőtudatos városrésztervezés legfontosabb szempontjai:

1. Gazdaságilag tervezhető város

A gazdaságilag tervezhető városépítészeti beruházások tudatos fejlesztői és tervezői magatartást igényelnek, világos üzleti modellekkel, mérhető paraméterekkel, a teljes projektre vetített hosszútávú költségszámításokkal - hangsúlyozza Paulinyi Gergely, a cégcsoport elnök-vezérigazgatója. Egy városléptékű tervezési projekt során elengedhetetlen olyan mérőszámokat azonosítani, amelyek a teljes városrész optimális működését és kihasználtságát segítik elérni.

A projekt egészét szem előtt tartva kell figyelembe venni a terület és sűrűség mérőszámait, az ideális elérést és megközelíthetőséget, az ütemezhetőséget, a használhatóságot és a környezettudatosságot. Ezek az adatok képezik az optimális város- és üzleti tervezés alapját.

A decemberi World Architecture Festival egyik győztese, a hamburgi the Connected City projekt a megfelelő arányok kialakításáért, a sokféle élettér és munkahely tervezéséért kapta az elismerő díjat. A HafenCity beruházás óta nem volt ekkora volumenű városrész építészeti program Németországban. Érdemes a HafenCity Hamburg projektet is közelebbről szemügyre venni, amelyen több fejlesztő és építésziroda is közösen dolgozik. Új irodák, lakóépületek, szórakoztató létesítmények és a gyalogos, illetve a kerékpáros közlekedést támogató infrastruktúra alkotja a megújuló városrész központját. Az építés ütemezése és a közös metszetek kialakítása jelentős szereppel bír a terület megújításában.

Budapesten jelenleg az egyik legnagyobb volumenű városléptékű fejlesztés Kelenföldön zajlik, amely - a HafenCity-hez hasonlóan - vegyes funkciójú területet hoz létre, ahol a több tízezer lakás és szinte az összes tömegközlekedési lehetőség mellett a Paulinyi & Partners tervei alapján kereskedelmi (Etele Plaza) és irodaközpont (Budapest ONE) jön létre.

Budapest One, Etele Plaza, eszközváltó csomópont/Paulinyi and  Partners

2. Multifunkciós városrészek tervezése

A városépítészeti projektek kiemelt célja a funkciók - lakhatás, munkavégzés helye, bevásárlási, sportolási, szórakozási lehetőségek - keverése. Ideális esetben egy városfejlesztési projektben a lakó funkciók, irodák, szolgáltatások, óvodák, iskolák, kulturális épületek együttesen vannak jelen.

A monofunkciós városrészek, mint például az olyan irodai fejlesztések, ahol ezek a változatos funkciók hiányoznak bizonyítottan kudarcot vallottak, hosszútávon élhetetlen városrészeket eredményeztek

- hangsúlyozta Burián Gergő, a Paulinyi & Partners projektigazgató munkatársa.

Az optimális arány kialakításában, a sokszínű városrészek létrehozásában és a well being igények megteremtésében nagy segítséget jelenthet a felhasználói szokások vizsgálata és a big data alapú várostervezés.

Izgalmas multifunkciós várostervezési projekt kezdődik idén Párizsban, ahol az Ordener-Poissonniers területén található régi pályaudvar környezetét alakítják át egy vegyes funkciójú, fenntartható városközponttá. A Biecher Architects és az SLA Architects tervezői munkája alapján felépülő JardinJardin Mécano projekt idén kezdődik, átadása 2024-ben várható. Ezer új lakóépülettel, nagy kiterjedésű közparkokkal, irodákkal, kulturális és oktatási intézményekkel, valamint városi kertészkedésre alkalmas területekkel alakítják át Párizs régi ipari területét.

3. Innovatív megoldások az átalakuló közlekedésben

A multifunkcionális városrészek gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságának alapvető eleme a hatékony tömegközlekedés kialakítása, ugyanis a megfelelő infrastruktúra hiányában az új területeket nem lehet megfelelően integrálni a város egészéhez. A városközpontokból és az új városnegyedekből egyre jobban kiszorulnak az autók, terjednek a megosztáson alapuló, elektromos közlekedési eszközök és egyre nagyobb teret kapnak a gyalogosok, valamint a biciklivel közlekedők.

Számos előremutató példa akad a közlekedés emberléptékű optimalizálására, közülük is az egyik legjobb a 90 hektáros, 2009 óta folyamatosan fejlődő milánói CityLife városfejlesztési beruházás. Európa egyik legnagyobb autómentes területét biciklis és gyalogos utak hálózzák be, széles sugárutak vezetnek a lakóépületektől a kerület központjába. A változatos funkciójú városmag egy új nyilvános park köré épült, amelyhez hasonló nagyságú köztér az elmúlt 120 évben nem jött létre Milánóban. Azonban az autók sem szorultak ki teljesen a városrészből, hiszen egy földalatti úthálózaton keresztül elérhetik a garázsokat és a parkoló övezeteket.

Milánó City Life/Alberto Fanelli

Az innovatív közlekedési fejlesztés a Systematica által készített analízis alapján jött létre, amelynek része volt a gyalogosok áramlási vonala, a megosztási rendszeren alapuló parkolási lehetőségek vizsgálata, valamint a teljes forgalom és elosztórendszer elemzése. A projekt három ikonikus építésze Zaha Hadid, Arata Isozaki és Daniel Libeskind, a legújabb épület pedig a BIG építésziroda tervei alapján 2023-ra készül el.

Milánó City Life, Zaha Hadid lakóépületei/Mari Tirelli

Az integrált és sokszínű közlekedési struktúra kialakítására Bogota városa is kiemelkedő példa, ahol a 2000-es évektől kezdődő fejlesztéseknek köszönhetően több mint 40 százalékkal csökkent a levegő szennyezettsége és a tömegközlekedést használók 32 százalékot spórolnak az utazással töltött időből.

4. Fenntartható épített környezet

A várostervezők kiemelt figyelmet fordítanak az épülethasználat jövőbeni igényeire. A pontos célcsoport azonosítását generációs elemzés és persona analízis segíti, amellyel személyre szabott, optimalizált tervezés valósítható meg.

A City of Tomorrow néven zajló, 26 különböző építésziroda által megvalósított városépítészeti projekt keretében Malmö egykori ipari kikötője 4000 fős területből 30 ezer fős városrésszé alakul át. Minden új házat az energiahatékonyságra vonatkozó környezetvédelmi előírások alapján építenek, amelyek 100 százalékban megújuló energiával működnek. Az ökológiai fenntarthatóság és az emberi lépték kialakítása során az épületek megjelenése és funkcionalitása azonos hangsúlyt kapott.

City of Tomorrow Malmö/Stad Bojana

Hasonlóan innovatív várostervezési példa a bécsi Aspern okosváros projektje, melyet Bécs, a város energia- és gázszolgáltatója és a Siemens közösen finanszíroz. Céljuk a zéró energiafogyasztás és a városrész lakóinak tényleges életvezetésén és energiafogyasztásán alapuló ökoszisztéma kialakítása.

A fogyasztói szokások gyors átalakulása, a digitális technológia fejlődése és az épületek funkcióváltásának lehetősége flexibilis és jövőtudatos terek létrehozását eredményezi. Budapesten, a Futureal fejlesztésében megvalósuló dél-budai városközpont projekt egyik első épületét, az Etele Plazát már átalakíthatóságra tervezték: a bérlői területek bővítése, szűkítése alapján változtatható a térszervezése. Ha a következő generációnak építünk, olyan épületeket kell tervezni, ami hátteret biztosít a fejlesztésre, átalakításra és az előre még nem látható változásokra - fogalmaz Vámossy István, a Paulinyi & Partners projektigazgatója, az Etele Plaza társtervezője.

Átalakuló Kelenföld/Burai Csaba