A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint január elejétől a nyár közepéig több mint 8,8 millió vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, ahol 21,3 millió vendégéjszakát töltöttek. Ebből 37 százalékot a főváros „vitt el” az adatok alapján, ami nagyjából 8 milliós budapesti vendégéjszakát jelent. Ez 13 százalékkal több 2023 első kétszáz napjának forgalmánál, ezen belül a külföldi vendégéjszakák száma csaknem 15 százalékkal bővült, így elérte a 6,7 milliót.

A külföldi érdeklődés erősödését természetesen követik a Budapest Airport adatai is, amely az év végére mind utasforgalom, mind a kezelt árumennyiség tekintetében rekordra számíthat. Az utasforgalom már augusztusig elérte a 11,5 milliót, év végére pedig úgy tűnik, hogy meghaladhatja a 17 milliót, ami több mint 1 millió pluszt jelenthet a csúcsnak számító 2019. évi adatnál. Sőt, Ferihegy óvatos becsléssel is elérheti az évi 20 milliós utasforgalmat az évtized végére, ha megvalósulnak azok a fejlesztések, amelyeket a Kormány bejelentett a tulajdonváltással egyidejűleg.

Kapcsolódó

Válságban előzött a szállodaipar

Míg az elmúlt évtizedben a kereskedelmiingatlan-piacon a meghatározó szegmens az irodapiac volt, addig a pandémia után a gazdasági válság erősödésével együtt ez a szektor visszafogottabb teljesítményt mutat. Terjednek a hibrid munkamodellek, kevesebb irodára van szükségük a vállalatoknak, és előtérbe kerültek az energiahatékonyságnövelő beruházások, illetve a felújítások. Ezzel párhuzamosan a logisztikai ingatlanfejlesztések is a járvány idején elkezdődött „nagy ugrás” után a konszolidáció útjára léptek.

Jelenleg az irodafejlesztések a korábbi évekhez képest kisebb nagyságrendben realizálódnak, a fejlesztők főként a már megkezdett és folyamatban lévő beruházásokat fejezik be. Bár az üres ingatlanok aránya továbbra is magas és a gazdasági bizonytalanságok sem támogatják a beruházások jelentős fellendülését, ennek ellenére egyes szakértők szerint lassú javulás várható.

Ezzel párhuzamosam a szállodai szegmens az, ahol a tavalyi és az idei folyamatokat nézve nem csupán stagnálást, hanem markáns növekedést tapasztalhatunk, nem véletlenül sorra adják át a hotelek és épülnek az újak.

Egyre jobbak a számok

De nem csupán Magyarországon, hanem globálisan is látható a fellendülés a turizmusban és ezzel együtt a hotelpiacon. Az idei első félévben az egy kiadható szobára jutó árbevétel (RevPAR) 3,0 százalékkal, az átlagos napi szobaár 2,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, miközben az átlagos szállodai foglaltság 68,9 százalékról 69,4 százalékra emelkedett. A pozitív tendenciát jól mutatja a korábbi adat is, miszerint 2023-ban a RevPAR 13,5 százalékkal, az átlagos napi szobaár 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket – derült ki a Moore Hungary által közzétett friss elemzésből. 

A nemzetközi tanácsadó cég négy globális hotellánc – a Marriott, a Hilton, az InterContinental és a Hyatt – reprezentatív mintája alapján 109 ország közel 25 ezer szállodája teljesítményének elemzését végezte el. A RevPAR 2024 első félévében 114,0 dollár volt, szemben az egy évvel ezelőtti 110,7 dolláros szinttel. Az idei és tavalyi statisztikák már túlszárnyalják a Covid előtti időszak csúcsértékét, a 2019-ben mért 106,5 dollárt is. 

Az átlagos napi szobaár (ADR) 163,9 dollárra nőtt az egy évvel korábbi 160,6 dollárról: ezt a mutatószámot elsősorban a luxuskategóriás hotelek áremelkedése biztosította: itt egy év alatt 295-ről 310 dollárra nőtt az egyetlen szobaéjszaka átlagára, ami korábban soha nem látott árszínvonalat jelent.

A mutatószámok emelkedésében kiemelkedő szerepe volt a luxusszegmens után következő ún. upper upscale kategóriás szállodáknak is, amelyek a csoportos foglalásokra és rendezvényekre komoly keresletet tapasztaltak ebben az időszakban.

Globálisan nézve a közel 70 százalékos átlagos foglaltság mutatja, hogy a népszerű városi és üdülőhelyi desztinációkat mind a belföldi, mind a nemzetközi turizmus erőteljesen támogatja. Illetve a szabadidős látogatások mellett az üzleti utazások száma is növekszik a nemzetközi rendezvények, konferenciák számának emelkedésével párhuzamosan.

Folyamatosan építkeznek

Budapesten az STR statisztikái szerint tavaly a RevPAR 82 dollár volt, idén pedig eddig 81 dollárnál tartunk, ami 14%-kal több mint a 2019-es adat. A foglaltság pedig a budapesti hotelekben októberig elérte a 69%-ot. Ez utóbbi adat ugyan 13%-kal elmarad az 2019-es statisztikától, de jelzi a szektor visszaépülését.

Érdemes megnézni azt is, hogy az elmúlt évtizedben mekkora mértékben nőtt a szállodai szobakapacitás, hiszen ez mutatja a fejlesztések intenzitását. Míg 2015-2020 között csupán 1,5%-kal emelkedett a budapesti hotelszoba-kínálat, addig 2020-2023 között 5,9%-kal nőtt, vagyis az utóbbi években más dimenzióba kapcsoltak a beruházások. Utóbbi számmal Varsó után a második legnagyobb növekedést értük el a régiót tekintve.

Markánsan megfigyelhető volt, hogy a magyar főváros a luxushotel-szegmensben is erősített, hiszen több emblematikus fejlesztést adtak át a közelmúltban. Az Andrássy úti W Hotelt tavaly adták át luxushotelként a Mariott International csoport üzemeltetésében: a világörökség részeként nyilvántartott, a szintén teljes egészében megújult Operaházzal szembeni épületben a rendszerváltás előtt a Magyar Állami Balettintézet működött.

A Marriott a W Hotel mellett 2023 utolsó hónapjaiban megnyitották az ötcsillagos Dorothea Hotelt is a Vörösmarty térnél a BDPST Group fejlesztésében. Utóbbi cég a tulajdonában álló Gellért Hotelt is teljeskörűen felújítja, és várhatóan 2027-ben nyitja meg a Mandarin Oriental első Magyarországon üzemeltetett hoteljeként.

A csúcskategóriás budapesti ingatlanok mellett a szállodaipar még számos beruházással dicsekedhet (pl. Tribe-Ibis a Liberty komplexumban és Ferihegyen), és nem csak a fővárosban, hanem fontos vidéki desztinációkban is. Ráadásul az Airbnb-szabályozások következtében újabb célcsoportok jelenhetnek meg, persze ez a kereslet a középkategóriás hoteleket célozza meg, és nem a luxushotelek célközönségét bővíti. 

Összességében Budapesten jelenleg a magyarországi szállodák kapacitáskihasználtsága közelíti a háromnegyedet. Az üzleti és a szabadidős célú utazások erősödésével a fővárosi ikonikus hotelek szerepe növekedett, most azonban további főként 3-4 csillagos szállodák építése szükséges, hogy újabb célcsoportoknak kínáljanak ár-érték arányban számukra megfelelő szálláslehetőséget. Továbbá a megyeszékhelyek és a kiemelt turisztikai desztinációk számíthatnak még további folyamatos hotelfejlesztésekre, hogy a turizmusban a fővároscentrikusság némileg oldódjon.