A lakáspiac jövő évi teljesítménye nagyban függ az új kormány lakásprogramjától, illetve annak a piaci forgalomra gyakorolt hatásától. Az esetleg újra csökkenésnek induló kereslet csökkenő árakhoz, a fizetési problémával küszködő adósok "beragadásához", a bankrendszer kockázati költségének növekedéséhez, valamint az ingatlaniparág gazdasági teljesítményének csökkenéséhez vezethet. Sokat lendíthet a keresleten a személyi jövedelemadó jövőre beharangozott csökkentése; így a háztartásoknál maradó szabad pénzekből, amelyek egy része lakáshitel-törlesztésre lesz fordítható, több irányulhat a lakáspiac felé. Az szja csökkenése és a gazdaság növekedési pályára állítása a jövőbe vetett hitre és a fogyasztói hangulatra is pozitív hatással lehet majd, ami kiemelkedően fontos mozgatórugója a lakáspiacnak - hangsúlyozza Kühne Kata, az Otthon Centrum (OC) ügyvezető igazgatója. Az OC lakásmonitorja szerint az első félévében Budapesten mintegy ezer új építésű társasházi lakás talált gazdára. Az év eleji lakáskészlet 3,8 ezerről 3,4 ezerre csökkent, aminek oka egyrészt az utánpótlás hiánya, másrészt pedig hogy a kereslet döntő része már átadott vagy átadáshoz közeli lakásokra irányul. Budapesten idén várhatóan 50 százalékkal, négyezer alá csökken az új társasházi lakások száma, s hasonló visszaesést prognosztizálnak a családi házak építésében. A válság alatti keresletcsökkenés differenciáltan érintette a részpiacokat. Átlagtól elmaradó (20 százalék körüli) a visszaesés a budai kerületek, a budai oldali agglomerációs területek, illetve néhány vidéki város esetében. A leginkább válságálló ingatlanok nominális értékben tartják 2008-as árukat. Jellemző, hogy városi környezetben a központhoz közeli, kisebb lakások bizonyulnak a legjobb befektetésnek, egy külön kategóriát pedig a csekély kínálatú, ritka, kuriózum termékek képeznek; ilyenek például a jó fekvésű telkek, magas nívójú családi házak vagy egy-egy területen ritkának számító új vagy újszerű ingatlanok. Összességében elmondható, hogy a befektetési céllal vásárlóknak, illetve azoknak, akik eddig a legkedvezőbb árszintre vártak, nem érdemes tovább késlekedniük a lakáskereséssel. A fejlesztési telkek piacán továbbra is a kivárás uralkodik. Az eladók és a potenciális vevők kétféle árelképzelése miatt alig van tranzakció. A kínálatban egyre több felszámolás alatt lévő ingatlan jelenik meg. A bankok, ameddig lehet, bíznak a tulajdonosi értékesítésben, ám végül legtöbbször hozzájuk vagy a felszámolóhoz kerülnek a vevői oldalról még mindig drágának tartott ingatlanok. A fejlesztők bővelkednek tartalék területekben, így új telek keresését többnyire konkrét - és ezáltal ritka - fejlesztési ötlet előzi meg. Tipikus válságreakció a projektméretek csökkenése, így lakásfejlesztéseknél inkább a kis társasházak építésére alkalmas telkek, valamint a prémium területek keresettebbek az átlagnál. Kisebb zökkenőkkel működik a budai zöldövezeti családi házas telkek piaca, az árcsökkenés is itt volt a legkisebb, hiszen a tulajdonosok is ritkán vannak eladási kényszerben. Ezzel szemben a pesti belvárosban szinte teljesen leállt a fejlesztési telkek piaca, mert az árelvárások itt esnek legtávolabb egymástól. Jelenleg kevés az aktív külföldi beruházó a fővárosi piacon. A nyugat-európaiak szinte teljesen eltűntek, így az elmúlt két-három évben megjelent távol-keleti és arab cégek kerültek többségbe. Ők elsősorban kereskedelmi és ipari fejlesztésre alkalmas területeket keresnek. Az ilyen típusú ingatlanoknál viszont a magas vevői hozamelvárások gátolják az adásvételeket.