Már Svájcban is drasztikusan lecsapódik az iráni háború és az abból fakadó globális olajválság hatása. Mindeközben Kína sem akar tétlen maradni az ügyben.
Durván megborultak a svájci gazdasági kilátások
Meredeken romlottak a svájci elemzők gazdasági kilátásai márciusban a UBS és a CFA Society Switzerland szerdán közzétett jelentése szerint.
A svájci UBS-CFA gazdasági hangulatindex az előző havihoz képest 44,8 ponttal, mínusz 35,0 pontra, tavaly szeptember óta a legalacsonyabb szintre csökkent márciusban, ezzel január után ismét negatív tartományba esett.
Az index csökkenése azt tükrözi, hogy a megkérdezett svájci elemzők várakozásai romlottak a következő 6 hónap várható gazdasági fejleményeivel kapcsolatban. A kilátások romlásához az eszkalálódó közel-keleti konfliktusok vezettek.
A visszaesés a pénzügyi elemzők körében növekvő óvatosságra utal, a szakértők az euróövezetben és az Egyesült Államokban egyaránt magasabb kamatlábakra számítanak a következő hat hónapban, miközben a válaszadók optimizmusa gyengült a részvénypiaci kilátásokkal kapcsolatban.
Az inflációs várakozások minden régióban emelkedtek, részben a közel-keleti feszültségek fokozódása és az olajárak ezzel járó emelkedése miatt, ami fokozta a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatos aggodalmakat. Márciusban
15 százalékról 55 százalékra emelkedett azon elemzők aránya, akik arra számítanak, hogy a következő hat hónapban az infláció gyorsulni fog Svájcban.
A szakértők többsége azonban az olajár normalizálódására számít a következő fél évben. A többség a hordónkénti 70 és 90 dollár közötti olajárat tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek. A UBS közleménye hangsúlyozta, hogy a felfelé irányuló kockázatok továbbra is jelentősek: a felmérés szerint a Brent nyersolaj hordónkénti ára valószínűleg 90 és 100 dollár között mozog majd, nagyjából 20 százalékos eséllyel, míg a 100 dollár feletti áraknak 12 százalékos valószínűséget tulajdonítanak.
A svájci UBS-CFA gazdasági hangulatindex a gazdasági kilátások javulására számító elemzők (10,0 százalék) és romlását váró elemzők (45,0 százalék) közötti különbségből számítják ki. A megkérdezett elemzőknek valamivel kevesebb mint a fele azonban nem számít a svájci gazdasági helyzet változására a következő 6 hónapban.
Az MTI azt írja, a március 12. és 16. között végzett felmérésben a jelenlegi helyzetre vonatkozó index ugyanakkor plusz 2,5 pontra emelkedett az előző havi mínusz 2,5 pontról.
A svájci UBS-CFA gazdasági hangulatindex tavaly januárban pozitív tartományban, plusz 17,7 ponton állt. Az index 2025-ben öt hónapban vett fel pozitív értéket; tavalyi mélypontját augusztusban, mínusz 53,8 ponton érte el.
Kína fokozná közvetítői szerepét a rendezésben
Kína továbbra is aktív és konstruktív szerepet kíván betölteni a közel-keleti konfliktus lezárásának előmozdításában, ezt közölte a kínai külügyminisztérium szóvivője szerdán.
Lin Csien egy pekingi sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Kína diplomáciai erőfeszítései addig folytatódnak, amíg a harcok véget nem érnek. Hozzátette, a térségben zajló háború - különösen az Iránhoz köthető fejlemények sora - egyre súlyosabb hatást gyakorol a Közel-Kelet, valamint a tágabb nemzetközi környezet békéjére és stabilitására.
A szóvivő szerint az azonnali tűzszünet és az ellenségeskedések beszüntetése a régió lakosságának közös elvárása, egyben a nemzetközi közösség széles körben osztott álláspontja is.
Kiemelte, a konfliktus kezdete óta Kína következetesen a tűzszünet és a béketárgyalások előmozdításán dolgozik.
Peking kész együttműködni a térség országaival és a nemzetközi közösséggel a Perzsa-öböl térségének mielőbbi stabilizálása érdekében
- hangsúlyozta Lin Csien, aki továbbá aggodalmát fejezte ki a közel-keleti feszültségek tartóssá válása miatt, kiemelve azok regionális és globális biztonsági következményeit.
„A tűzszünet és az ellenségeskedések leállítása elsődleges fontosságú, míg a kialakult helyzet rendezésének egyetlen járható útja a párbeszéd és a tárgyalás” - fogalmazott a szóvivő.
