Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén új uniós szintű szabályokat fogadott el, amelyek harmonizált büntetőjogi keretet hoznak létre a korrupció megelőzésére és leküzdésére az unió egész területén, tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.
A 581 szavazattal, 21 ellenében és 42 tartózkodás mellett elfogadott irányelv közös fogalommeghatározásokat tartalmaz a korrupciós bűncselekményekre vonatkozóan, beleértve a megvesztegetést, a hűtlen kezelést, az igazságszolgáltatás akadályozását, a befolyással üzérkedést, a hivatali visszaélést, a korrupcióhoz kapcsolódó jogellenes meggazdagodást, a korrupció révén szerzett vagyon elrejtését és a magánszektorban elkövetett korrupciót, illetve harmonizálja a szankciókra vonatkozó szabályokat.
A meglévő szabályok korszerűsítésével, a jogi fogalommeghatározások összehangolásával és strukturált szankciószintek bevezetésével az új keret célja a jogérvényesítési hiányosságok kezelése, különösen a határokon átívelő ügyekben.
A szankciórendszer biztosítja, hogy a nemzeti szabályok szerinti maximális szankciók ne legyenek túl alacsonyak. A tagállamoknak továbbra is lehetőségük lesz arra, hogy szigorúbb szabályokat fogadjanak el.
Az irányelv megerősíti a nemzeti hatóságok és az uniós szervek, köztük az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Ügyészség, valamint az Europol és az Eurojust közötti együttműködést, illetve javítják az információcserét és a koordinációt. A tagállamok évente összehasonlítható adatokat is közzé fognak tenni az átláthatóság és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal érdekében.
A megelőzés és a kormányzás megerősítése érdekében a tagállamoknak nemzeti korrupcióellenes stratégiákat kell elfogadniuk, amit a civil társadalom bevonásával rendszeresen frissíteniük kell. Kockázatértékeléseket is kell végezniük, illetve biztosítaniuk az összeférhetetlenséget, a politikai finanszírozás átláthatóságát. A korrupció megelőzése és kezelése érdekében célzott és kellően független szerveket is létre kell hozniuk.
Az irányelvet most hivatalosan el kell fogadnia az Európai Unió Tanácsának. Kihirdetését követően húsz nappal a jogszabály hatályba lép. A tagállamoknak ezután 24 hónap áll rendelkezésükre, hogy nemzeti jogrendjükbe átültessék, kivéve a kockázatértékelésekre és a nemzeti stratégiákra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek esetében 36 hónapos határidő áll rendelkezésre, írták.