Most azonban újra szó van a technológia felélesztéséről, amit a Microsoft, a Google és az Amazon is elősegít, a vállalatok ugyanis bejelentették, hogy befektetnének az ágazatba – írja a BBC.
Amikor az 1950-es és 1960-as években először fejlesztették ki a kereskedelmi célú atomenergiát, a kormányokat elcsábították a benne rejlő korlátlannak tűnő lehetőségek. Az atomreaktorok ugyanolyan félelmetes erőket tudtak hasznosítani és irányítani, mint amilyeneket az atombombák szabadítottak fel - és ezzel otthonok millióinak áramellátását biztosíthatták. Ugyanis egyetlen kilogramm uránból mintegy 20 ezerszer annyi energia nyerhető, mint ugyanennyi szénből, az atomenergia tűnt a jövőnek.
Kapcsolódó
A technológia azonban félelmet is keltett az emberekben. Ezt a félelmet pedig igazolta többé-kevésbé a csernobili katasztrófa is, amely során radioaktív szennyeződést sújtotta Európát.
Az eseményeket követő széles körű közvéleményi és politikai ellenállás ezek után lelassította az iparág terjeszkedését.
A 2011-ben a japán Fukushimai erőműben bekövetkezett újabb baleset újra felerősítette a nukleáris biztonsággal kapcsolatos aggodalmakat. Japán maga is leállította az összes reaktorát közvetlenül a baleset után, és azóta csak 12 reaktor indult újra.
Németország is úgy döntött, hogy teljesen kivonul az atomenergiából, de további más országok is visszavonták az új erőművekbe való beruházási terveiket, vagy inkább meghosszabbították az elöregedő létesítmények élettartamát. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint ez 2011 és 2020 között világszerte 48 GW villamosenergia-termelés kieséséhez vezetett.
Maga a nukleáris fejlesztés azonban nem állt le. Kínában például 2011-ben 13 atomreaktor működött. Jelenleg 55 van, és további 23-at építenek jelenleg is. A gyorsan növekvő villamosenergia-igény kielégítésére törekvő Peking számára a nukleáris energia létfontosságú szerepet játszott és játszik ma is.
Az ágazat iránti érdeklődés azonban ismét növekszik, amely a fejlett országok eneregiaigényének kielégítésének is betudható. Mivel az előrejelzések szerint 2024 lesz az eddigi legmelegebb év, egyre nagyobb a nyomás a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére is. Az energiabiztonságra való újbóli összpontosítás Oroszország ukrajnai inváziója nyomán is szintén szerepet játszott.
Dél-Korea például nemrégiben elvetette azokat a terveket, amelyek szerint a következő négy évtizedben fokozatosan leállítja nagyszámú atomerőműparkját, ehelyett újabbakat fog építeni. Franciaország is visszavonta azokat a terveit, amelyek szerint csökkentené az atomenergiára való támaszkodását, amely az ország villamos energiájának 70 százalékát biztosítja, ehelyett akár nyolc új reaktort is építhet.
Ezekhez a tervekhez csatlakozik az Egyesült Államok kormánya is, amely a múlt heti Azerbajdzsánban tartott ENSZ éghajlatváltozási konferencián (Cop29) megerősítette, hogy 2050-ig meg kívánja háromszorozni az ország atomenergia-termelését.
Nukleáris fegyverek Magyarországon? A szakértő tisztázta, hadgyakorlaton egyik repülőgépen sincsenek éles töltetek
A honvédelmi tárca a napokban cáfolta, hogy az USA a kecskeméti támaszpont korszerűsítését tervezi nukleáris harci repülőgépek telepítéséhez. A hír hátteréről és tartalmáról kérdezte az Economx Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos főmunkatársát.Bővebben>>>
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!