Mindenki avokádót akar enni, csupán a véres következményekkel nem számolnak

Az avokádó története még az 1990-es évekbe nyúlik vissza, amikor a gyümölcsöt már kincsként tartották számon. A köztudatba azonban csak a kétezres évek elején robbant be, amikor először az Egyesült Államokban, Európában, majd az egész világban elterjedt a zöld húsú avokádó – írja az Index.

Az egy főre jutó fogyasztás mára 4 és fél kilogrammra nőtt, az Egyesült Államokban több mint hatszoros ez a növekedés, Európában pedig négyszeresére emelkedett az avodákófogyasztás az elmúlt 25 évben.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A kínálat természetesen követte a felfelé ívelő trendet, a világ vezető termesztője Mexikó (Michoacán tagállam) 20 év alatt évi 2 és fél millió tonna avokádót termel. Ezzel a kellően esős, napos, tápanyagban gazdag, vulkanikus talajú dél-nyugat mexikói térség a világ legfontosabb avokádóbirodalmát építette fel, ugyanis a globális kínálat közel egyharmadát adják. 

Természetesen az avokádólázat beárnyékolja a kapzsiság és a tomboló erőszak. A Michohán államban termesztett gyümölcs mennyiségének exportértéke ugyanis eléri a 3,5 milliárd dollárt. 

Bár az avokádó többségét felszíva az Egyesült Államok piaca, más országokba is szállítanak a gyümölcsből. Egy azonban biztos, nincs az a mennyiség, amit ne lehetne eladni.

Mexikóban ezen felül nem szokatlan látvány, hogy a különféle kartelltagok automata fegyverekkel és láncfűrészekkel váratlanul megjelennek, majd elkezdik kivágni a védett státuszú őserdőket. Amennyiben a helyiek tiltakozni mernek, megfenyegetik őket, de a durvább típusú módszerektől sem riadnak vissza.

A kartelltagok természetesen nem a faanyagok miatt érkeznek. Avokádófákat ültetnek le, amelyek kapcsán nem a telítetlen zsírsavak és az egészség lebeg a szemük előtt, hanem az, hogy a gyümölcs már évek óta jövedelmezőbb, mint például a marihuána, és ami a legfontosabb, legális.

Nincs rizikó, nem kell állandóan a lebukástól tartani, elég csak elfoglalni egy területet, telepíteni az ültetvényeket, az avokádófák pedig már 4 év után termőre fordulnak. Ebben az időszakban egy hektár (kb. 270 fa) közel 30 millió forintnyi bevételt is hozhat évente.

A drogkartellek Michoacán államban ennek megfelelően átálltak az úgynevezett „zöld aranyra”, azonban módszereik nem változtak. Fegyvereseik eltérítik az avokádót fuvarozó sofőröket, szállítmányaikat átpakolják saját kamionjaikra. Ha egy ültetvényre fáj a foguk, azonban a gazdák nem adják önként a telket, elrabolják a családtagjaikat. Hektáronként „védelmi pénzt” szednek a nem hozzájuk tartozó termesztőktől.

Az avokádóláz kitörése óta több mint 10 ezer embert öltek meg a bandák, ennek ellenére a mexikói kormány nem tesz semmit. A termelők csupán egyet tehetnek ebben a helyzetben, magánhadsereget toboroznak a saját védelmükre.