A konzervatív német Keresztényszociális Unió (CSU) vezető politikusa a Bild című német lap vasárnapi számában kijelentette

minden országnak, amelynek külső (uniós) határai vannak, követnie kellene a mi határrendészeti példánkat, továbbá a szövetségi kormánynak is fokoznia kellene a határellenőrzést.

Bajorország, amely a legnagyobb területű német tartomány Ausztriával, Csehországgal és Svájccal határos. Söder példának állította a bajor határőrséget, amely nyolcvanezer gyanúsítottat fogott el, „köztük embercsempészeket, kábítószer-kereskedőket és más súlyos bűnözőket".

Németország 2015 ősze óta végez ellenőrzést az Ausztriával közös bajor határon, miután a balkáni útvonalon menekültek és más migránsok tízezrei jutottak el Görögországból Nyugat-Európába. De az ilyen ellenőrzést csak a szövetségi belügyminiszter rendelheti el és terjesztheti ki, az egyes tartományok nem.

A tartományi belügyminiszterek legutóbbi ülésén heves vitát váltott ki, hogy egyes miniszterek a német-lengyel és a német-svájci határon is követelték az ideiglenes ellenőrzés bevezetését. Armin Schuster szászországi belügyminiszter például azt követelte, hogy a belső határellenőrzést igazítsák a mostanra kialakult helyzethez, vagyis a bajor gyakorlatot alkalmazzák más tartományokban is.

Schuster rámutatott, hogy mintegy három hónapja majdnem kétszer annyi illegális bevándorlót észleltek a lengyel határon, mint az osztrákon.

A belső határellenőrzést feleslegessé tevő Schengen-övezetben, amelyhez 26 európai ország tartozik, az elmúlt években több tagállam élt a határellenőrzés ideiglenes bevezetésének lehetőségével, de jelenleg nincs állandó személyellenőrzés a határokon.

A holland kormánykoalíció sem bírta a nyomást

Összeomlott a koalíciós pártok alkotta kormány a menekültügyi politikával kapcsolatos nézeteltérések miatt – mondta Mark Rutte miniszterelnök szombaton, aki Hágában találkozott Willem-Alexander királlyal, és megállapodtak abban, hogy az új választásokig, várhatóan november közepéig ideiglenes kormányt vezet.

A holland konzervatív VVD-pártja megpróbálta korlátozni a menedékkérők beáramlását, a túlzsúfolt migrációs központok miatt, terveit azonban a többi koalíciós partner ellenezte. Hollandiában a menedékkérelmek száma több mint egyharmadával ugrott meg tavaly, több mint 47 000-re, és a kormány év eleji adataiból az derült ki, hogy nagyjából 70 000 kérelmet várnak 2023-ban.

A „vészfékként” ismert kompromisszumos javaslat, amely csak túlzottan magas migránsáradat esetén váltaná ki a korlátozásokat, nem volt elég a kormány megmentéséhez.

Magyarország elutasította a menekültügyi reformot az EU-csúcson

Az uniós tagállami vezetők nem tudtak megállapodni a migrációs és menekültügyi reformmal kapcsolatban. Több tagállam vezetője nehezményezte, hogy a magyar kormány elutasítja a migrációt. Egy dologban azonban egyetértenek.

Az uniós tagállamok június 8-i belügyminiszteri tanácsán a tagországok többsége tárgyalási álláspontot szavazott meg az Európai Unió új migrációs és menekültügyi csomagjával kapcsolatban, amely a többi között a migráció frontországainak megsegítésére kötelező szolidaritási mechanizmust fektet le.

A megállapodás előírja, hogy tagállamok kötelesek átvenni bevándorlókat azokból az országokból, ahová a legtöbben érkeznek.

A bevándorlók befogadását megtagadó országoknak fejenként körülbelül 8 millió forintos összeget kell befizetniük az Európai Uniónak.

Magyarország ellenáll

A magyar kormány a migránsgettó kifejezést kezdte el használni a témában, legutóbb Deutsch Tamás jelentette be a Kossuth Rádióban, hogy a kormány a kötelező betelepítési kvótát és a migránsgettókkal kapcsolatos brüsszeli intézkedéseket nem fogja végrehajtani. Az európai parlamenti képviselő szerint botrányos új európai megoldást akarnak kötelező erővel letolni hazánk torkán.

Megvonható a menekültstátusz, ha valaki rossz fát tesz a tűzre

Az uniós bíróság úgy határozott, hogy súlyos bűncselekmények elkövetése esetében meg lehet vonni a menekültstátuszt az EU-tagállamokban. Bővebben >>>