Mi ez a nagy fegyverkezési láz a Balkánon? – Ellenőriztük a tényeket

Nagy az összeborulás, Horvátország, Koszovó és Albánia összefogásával a napokban új katonai szövetség alakult a Balkánon, amit Pristában pezsgőbontással, Belgrádban pedig erős fenntartásokkal fogadtak. Ivan Anusic horvát védelmi miniszter ráadásul azt nyilatkozta: hamarosan Bulgária is része lehet a frissen alakult tömbnek – söpört végig a hír a régiós és a nemzetközi sajtón.

Mindezt lapunknak Ármás Julianna, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója is megerősítette, aki azonban hűtötte a kedélyeket. A régió szakértője szerint ugyanis szerencsésebb lenne az említett országok együttműködését nem egyenesen katonai szövetségként, hanem egyelőre háromoldalú stratégiai megállapodásként értékelni, amely védelmi kooperációs célokat szolgál.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Ami a dolog érdekességét adja, hogy míg Albánia és Horvátország is NATO-tagállamok, addig Koszovó nem az, sőt, ugye még a puszta államisága is vitatott dolog. Ahogy a koszovói háborút lezáró, híres 1244-es számú ENSZ biztonsági tanácsi határozat értelmében Koszovónak még önálló hadserege sem lehet: az országban NATO békefenntartó erők állomásoznak

– mondta el az Economxnak Ármás Julianna, aki hozzátette, hogy a megállapodás mindenképpen Koszovó függetlenségének megerősítését szolgálja. Az üzenet tehát egyértelmű a most katonai együttműködésre lépő balkáni országok részéről Szerbia felé: Koszovó euroatlanti struktúrákba való betagozódásának támogatása üdvözlendő lépés, miközben államisága megkérdőjelezhetetlen tény.

Szövetkezés Szerbia ellenében?

Aleksandar Vucic szerb elnök a hírre reagálva aggodalmát fejezte ki, illetve kijelentette: „Szerbia megértette az aláírással küldött üzenetet”, majd arról is beszélt, hogy „Horvátország rendkívül erős ország katonai szempontból, ugyanakkor Szerbia most először rendelkezik erősebb hadsereggel. Megvan a saját doktrínánk, amely biztos vagyok benne, hogy lehetővé teszi számunkra a stabilitás megőrzését és az önvédelem biztosítását minden potenciális agresszor ellen.”

Az MKI vezető kutatója ezzel kapcsolatban teljesen természetesnek és érthetőnek ítélte meg Vucic elnök nyilatkozatát, aki joggal figyelheti félelemmel az eseményeket, és érezheti, hogy az új katonai megállapodás köré szerveződik. „Amikor azt mondja, hogy megértette az üzenetet, szerintem arra gondolhat, hogy a környező országok összefogtak Szerbia ellen” – magyarázza Ármás Julianna.

Balkáni viszonyok, a teljesség igénye nélkül

A régió szakértője a következőképpen vázolta fel a balkáni országok és népek közti kapcsolatokat:

A balkáni viszonyrendszerben a szerb-horvát szembenállás nem ma kezdődött;
ennek mentén egyben erőteljes identitásformáló erővel is bír, hogy a szerbségről milyen kép él Horvátországban, és fordítva, a horvátokról Szerbiában.
Ezzel együtt jól azonosítható a koszovói albánság és a szerbek szembenállása;
az albánok a történetben némiképp kakukktojásként viselkednek, mert alapvetően békés, kiegyensúlyozott kapcsolat jellemzi a szerb-albán tengelyt;
Aleksandar Vucic szerb elnök és Edi Rama albán miniszterelnök között kifejezetten jó kapcsolat alakult ki, így itt ellentétről szó sincs;
Ugyanakkor természetesen mindenki, Albánia és Szerbia is szeretné a saját hatalmi pozícióját növelni a régióban.

„Első ránézésre valóban könnyű úgy értelmezni, hogy beindult a fegyverkezési verseny a Balkánon, egyben a szövetkezés Szerbia ellen. Ám ez koránt sincs így. Pontosabban fegyverkezés zajlik, ám sokkal inkább az a helyzet, hogy a régióban rendkívül elavult védelmi képeségekkel rendelkező országokról beszélhetünk, amelyek – logikusan – modernizálják a saját katonai képességeiket”

– tette kontextusba a Magyar Külügyi Intézet szakértője a tőlünk délebbre zajló az eseményeket. Ármás Julianna azt is kiemelte, hogy az Ukrajnában három éve zajló, Oroszország kirobbantotta háború külön motivációt ad ahhoz, hogy a balkáni államok, köztük Szerbia, Albánia és Horvátország is lecseréljék régi, elavult, jellemzően szovjet és jugoszláv hadászati eszközeiket.

Alekszandar Vucic szerb elnök és Edi Rama albán miniszterelnök

Kép: Getty Images

Továbbá Horvátország, Koszovó és Albánia frissen megkötött védelmi együttműködése a NATO-beli kohéziós problémákra is egyértelműen utalhat. A NATO-tagállamoknak Ármás Julianna szerint lehet olyan benyomása az ukrajnai orosz invázió kezdete óta, hogy a NATO már nem jelent olyan erős védőhálót, mint korábban, ezért kell a külön megállapodás.

Védelmi beszerzések Törökországtól Kínáig

A szakértő szerint külön érdemes megvizsgálni, hogy honnan érkeznek az aktuális balkáni védelmi beszerzések. Mivel Horvátország és Albánia 2009 óta NATO-tagállamok, esetükben főként a nyugati szövetségesektől, ám ilyen típusú üzletekkel a törökök is igencsak intenzíven jelen vannak a Balkánon. A nem NATO-tag szerbek pedig a kínaiaktól és az oroszoktól is szoktak vásárolni.

„Ettől függetlenül a katonailag semleges országnak számító Szerbia ugyanúgy folytat nyugati védelmi védelmi tranzakciókat, például fél éve a franciáktól vettek vadászgépeket. A hazai gyártás felpörgetése mellett a szerb hadászati beszerzések kiemelkedőek voltak: a költségvetési ráfordítások aránya folyamatosan növekedett az utóbbi években” – sorolja Ármás Julianna.

Mi várható az új katonai szövetségtől?

Ezek után jó kérdés, hogy mi várható a katonailag egyre erősebb, megújuló Horvátország, Albánia és Koszovó immár szorosabbra fűzött védelmi megállapodásától? Helyi sajtóértesülések szerint, ahogy a Balkán-szakértő szerint is, a stratégiai szövetségesek a védelmi ipar területén is közös fellépéseket terveznek az együttesen levezényelt hadgyakorlatok és kiképzések mellett.

„Azért is lehetnek fontosak a közös hadgyakorlatok, illetve a közös eszközfejlesztések, mert a NATO-n belüli interoperabilitás hiánya viszonylag gyakori probléma. Ez leginkább azt jelenti a gyakorlatban, hogy mindenkinek megvan a saját fejlesztése, a hazai gyártmánya, ám azok egy többnemzeti haderőben már nem feltétlenül működnek” – állítja Ármás Julianna.

Az elemző végül arra is kitért: egyelőre elképzelhetetlennek tartja, pláne a közeljövőben, hogy bármiféle tettlegességig fajulna a balkáni védelmi szálak szorosabbra fűzése. Az látszik, hogy a nyugati szövetségesek, a NATO által defenzív, puha biztonságértelmezéssel megindult egy koszovói hadseregfejlesztés, mert a koszovói biztonsági garanciák elengedhetetlenek a jelenlegi feszült világpolitikai helyzetben.

Kivették a Nyugat-Balkánt a mélyhűtőből, csak nehogy odaégjen

„Kivettük a Nyugat-Balkánt a mélyhűtőből, betettük egy mikrohullámú sütőbe és megnyomtuk a kiolvasztás gombot. Ez az egyik legfontosabb eredménye a magyar EU-elnökségnek”, hangsúlyozta Bóka János a Budapesti Balkans Forum konferencián. Csak nehogy odaégjünk, lassú fokozaton melegednénk fel, válaszolt tréfásan a magyar miniszter szavaira Montenegró képviselője.

A részletekről ITT írtunk bővebben.