François Bayrou francia miniszterelnökre már most is igazi túlélőként tekintenek a nemzetközi sajtó és közélet szereplői. A  kormányfő sorozatban négy bizalmatlansági szavazást is átvészelt már decemberi kinevezése óta, miközben elődje, Michel Barniernek már az első alkalommal sem szavazott bizalmat a Nemzetgyűlés.

A Politico információi szerint Bayrou most arról beszélt kollégáinak, hogy szerinte nyárig „biztonságban” lesz. Ősz elejére újabb politikai válságra számít, várakozásai szerint a szeptemberi és októberi hónapok lesznek a legrizikósabbak. Ha viszont év végéig megússza a buktatást, akkor valószínűsíthető, hogy Emmanuel Macron elnök második és egyben utolsó ciklusának a végéig, 2027 májusáig kitarthat.

Hogy mi ennek az oka? Jövő év elején, de akár már korábban is a figyelem az önkormányzati választásokra összpontosulhat, amelyek 2026 májusában esedékesek. Amint pedig ezek véget érnek, a figyelem a 2027-es elnökválasztás felé fordulhat.

Nem pusztán Bayrou zsenialitása lehetett a túlélés záloga

Franciaországban van lehetőség arra, hogy a kormány parlamenti szavazás nélkül fogadtasson el költségvetési témakörhöz kapcsolódó javaslatokat. Erre az alkotmány 49.3-as cikkelye biztosít lehetőséget. Amikor azonban kijátssza a kabinet ezt a kártyát, az bizalmatlansági indítványt is maga után vonhat. Ebbe bukott bele Barnier.

Az előző kormányfő már akkor jelezte, mikor megkapta miniszterelnöki megbízását, hogy Franciaország költségvetési helyzete „nagyon súlyos. Több kell ide pár csinos kis nyilatkozatnál. Felelősségteljes cselekvésre van szükség”. A Marine Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) pedig úgy reagált, adóemeléseket nem fog támogatni.

Marine Le Pen a 2025-ös költségvetési törvényjavaslat vitáján 2025. február 5-én
Marine Le Pen a 2025-ös költségvetési törvényjavaslat vitáján 2025. február 5-én
Kép: Reuters / Gonzalo Fuentes

A Bayrou-kabinet nem rettent vissza a szigorú fellépéstől a  hasonló tervekkel állt elő. Ezúttal azonban az 53 milliárd eurós kiadáscsökkentés és adóemelés szavazás nélküli elfogadtatását követően kiállta a kormány a bizalmatlansági szavazások próbáját. Ez azonban a szakértő szerint nem kizárólag Bayrou érdeme.

„Valószínűleg nemcsak Bayrou tehetségének vagy személyének köszönhető, amit most látunk, vélhetően a közvélemény-kutatások is azt üzenték, a választók nem értékelnének még két hónap kormányzati bizonytalanságot, ez pedig a többiek kezét kötötte”

– nyilatkozta az Economxnak Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.

Hozzátette, „az is lehet, hogy nemcsak a költségvetésről tárgyaltak a szocialistákkal. A szocialisták szeretnék tartósan lenyomni a radikális baloldalt, és lehet, hogy ehhez konkrét ígéreteket kaptak – a választási rendszer módosításával, esetleg a következő választások időpontjával kapcsolatban. Ahogy Macronéknak, nekik sem feltétlenül érdekük, hogy az idén nyáron legyen. Vagyis lehet, hogy egy nagyobb csomag is van a háttérben. De az is lehet, hogy a Szocialista Párt valóban úgy gondolta, ahogy mondta: nem akart a költségvetés torpedózásával felelőtlennek tűnni, tudván, hogy jönnek majd más témák, amelyek alkalmat adhatnak a bizalmatlanság megszavazására”.

Bőséggel várnak még kihívások a kormányfőre

A szakértő is arra mutatott rá, hogy Bayrou nem dőlhet hátra, csak időt nyert. Ez viszont „nem jelenti azt, hogy a kormány más ügyekben – például nyugdíj, migráció – nem futhat bele egy bizalmatlanságba” – szögezte le. „Ezek a témák napirenden vannak, érkeznek.”

A következő területeken kell majd óvatosan egyensúlyoznia a miniszterelnöknek:

  1. Bevándorlás. Bayrou keményvonalas belügyminisztere, Bruno Retailleau keményebb törvényeket szorgalmaz a legális és illegális migrációt illetően, és retorikájának egy része mind a baloldalt, mind Bayrou koalíciójának macronista részét zavarja.
  2. Költségvetés. Bayrou elismerte, hogy a 2025-ös költségvetés csak átmeneti válasz volt az ország gazdasági problémáira, a magas GDP-arányos költségvetési hiányra és államadósságra. A 2026-os költségvetés tervezetét szeptemberben nyújtják be a parlamentben, ebben a kérdésben pedig a szélsőjobb és a baloldal összefoghat a kormány megbuktatására.
  3. Nyugdíjreform. A kormányfő kiengedte a szellemet a palackból, mikor a 2025-ös költségvetés tárgyalásakor beleegyezett, hogy újra megnyitja a nyugdíjreform kérdését. Franciaországban 2023-bn emelték 62 évről 64-re a nyugdíjkorhatárt, Macron régóta dédelgetett terve volt ez. A szakszervezetek sztrájksorozattal reagáltak, idővel azonban beletörődtek az újításba.

Kapcsolódó