Miközben Vlagyimir Putyin tavaly februári inváziójának kezdetén orosz csapatok özönlöttek Ukrajnába, a Kreml zászlóshajójának számító nukleáris projektnél a szomszédos Belaruszban, az Európai Unió határától nem messze egyre nagyobb volt a riadalom.

A Roszatom mérnökei egyszer csak rejtélyes és rendkívül ritka problémát észleltek, amikor az Asztravec atomerőműben egy új, 1200 megawattos reaktort készítettek elő az áramtermelésre, amely még nem volt csatlakoztatva az elektromos hálózathoz. A Bloomberg által megismert orosz állami nukleáris vállalat belső dokumentumai szerint gyanta szivárgott be a primerkörbe, ami azzal fenyegetett, hogy kritikus alkatrészeket tesz tönkre.

Ezzel a vezérlőrudak és a fűtőelemek sérülését vagy törését kockáztatták, amikor az uránatomok hasadásnak indultak. Az ügyet ismerő személyek szerint a legrosszabb esetben az úgynevezett ioncserélő gyanta felhalmozódása, – amely az erőmű csatornáin és csövein keresztül áramló víz tisztaságát szabályozza –, akadályozhatja a reaktor vezérlését, ami megnöveli az olvadás kockázatát, miután a reaktor működésbe lépett.

Ezért 2022. február 25-én a Roszatom ideiglenesen leállította a friss üzemanyaggal feltöltött északnyugat-belaruszi blokkját, késleltetve annak beindítását.

Nukleáris mérnökök szerint a Roszatom betartotta a biztonsági eljárásokat, amikor a vizsgálat érdekében megszakította a reaktor fizikai indítását. A probléma azonban tovább növelte a késedelmeket, amelyek több mint egy évvel kitolták a kereskedelmi üzembe helyezést.

Lukasenka magyarázkodása

Amikor a reaktort márciusban először bekapcsolták, Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök az állami médiának megerősítette, hogy problémák merültek fel: „Voltak bizonyos hiányosságok az építésben. A késedelem annak köszönhető, hogy eltökélten ragaszkodunk a nagyon magas biztonsági előírásokhoz” – hangzott a magyarázat.

A vízszennyezési incidens, amelyet korábban a litván hírszerzés jelzett, a dokumentumok és az értékeléseket ismerő európai tisztviselőkkel készített interjúk szerint a Roszatom egy sor olyan problémával küzdött – köztük a szakképzett munkaerő hiánya, a késedelmes szállítások és a hibás szállítások –, amelyekkel az elmúlt években kellett szembenéznie, és amelyek az invázió után is fennmaradtak.

A belarusz egység már üzemel, novemberben helyezték üzembe. A litván fővárostól, Vilniustól mindössze 50 kilométerre fekvő Asztravec erőmű korábbi problémái azonban különösen fontosak, mivel Belarusz volt a külföldi kísérleti terep egy új reaktorterv számára, amelyet a Roszatom világszerte exportálni igyekszik. Hasonló VVER-1200-as blokkokat fognak üzembe helyezni Bangladesben és Törökországban a következő évben.

Az Asztravec atomerőmű modellje
Az Asztravec atomerőmű modellje
Kép: Getty Images / Claudia Thaler

A Roszatom szakmai hitelessége forgott kockán

A Roszatom nagy hírnévnek örvend a műszaki és tudományos hitelesség terén, és általában időben és a költségvetésen belül teljesíti a projekteket. A VVER-1200 a világ legkelendőbb úgynevezett 3+ generációs reaktora, amelyre Kínából, Egyiptomból, Magyarországról, Indiából és Oroszországból is érkeznek rá megrendelések. Többrétegű passzív biztonsági rendszerrel rendelkezik, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi az 1986-ban Csernobilban bekövetkezetthez hasonló olvadást.

„Nem történt nagyobb berendezés meghibásodás, vagy bármely paraméter jelentős eltérése az ellenőrzött biztonsági határértékeken túl. Az új atomerőművek építése során elkerülhetetlenül felmerülő összes kisebb problémát, mint a világon mindenhol, az üzembe helyezés különböző szakaszaiban kezeltük, és ezek nem voltak hatással az ütemtervre” – olvasható a vállalat közleményében.

Bár a Roszatom továbbra is a világ legnagyobb nukleáris üzemanyag- és technológiai beszállítója, műszaki dokumentumok és kormányzati tisztviselők szerint az Oroszországgal szemben bevezetett kereskedelmi korlátozások tovább rontották a vállalat képességét, hogy irányítsa a Kreml számára létfontosságú bevételt és politikai befolyást jelentő kiterjedt nemzetközi projektjeit.

A Roszatom, amely nem áll szankciók hatálya alatt, azt állítja, hogy a kereskedelmi intézkedések nem voltak hatással a működésére, és nem történt jelentős változás a beszerzési stratégiájában.

Az orosz reaktortervezéseket jól ismerő három, érzékeny információkról való tájékoztatásra hivatkozva neve elhallgatását kérő nukleáris mérnök szerint a gyanta szennyeződésének oka továbbra is bizonytalan, és azt nem jelentették a nemzetközi biztonsági hatóságoknak. Fontos megtudni, hogy a probléma működési hibával vagy a rendszer tervezésével függött-e össze, hogy ne ismétlődjön meg más helyeken, ahol VVER-1200-asokat építenek.

Európai tisztviselők szerint az erőmű második blokkjának leállítása a Roszatom részéről valószínűleg több százmillió dolláros javítási költségeket és bevételkiesést eredményezett, mivel késleltette Putyin belarusz presztízsprojektjének befejezését.