Kevin McCarthy, az amerikai képviselőház republikánus elnöke bejelentette, kezdeményezte a képviselőház bizottságainál egy impeachmentnek (felelősségre vonási eljárásnak) megágyazó vizsgálat indítását Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke ellen – adta hírül a The New York Times.

A impeachment-eljárás egy olyan eszköz, amellyel az államfő politikai keretek között vonható felelősségre valamilyen bűncselekményért. Mindenképp egy bűntetőjogi kategória szükséges hozzá.

az amerikai alkotmány második cikkelye alapján közjogi felelősségre vonás akkor indítható, ha az elnök, alelnök, vagy tisztviselő komoly bűncselekményt követett el. Ide sorolható például a hazaárulás, vesztegetés, hivatallal való visszaélés is. Fontos azonban, hogy maga az eljárás politikai jellegű, csak az alsó- és felsőház képviselői előtt kell felelnie tetteiért a megvádolt tisztviselőnek, nem bíróság előtt. A legkomolyabb következménye egy impeachment-eljárásnak ennek megfelelően a hivatalból való eltávolítás lehet

– nyilatkozta az Economxnak Csizmazia Gábor, a NKE EJKK Amerika Kutatóintézet tudományos munkatársa.

A republikánusok már eddig is vizsgálódtak a Biden család pénzügyi helyzetével, az egyes családtagok meggazdagodásával kapcsolatban. Májusban közzétettek már egy mintegy 30 oldalas dokumentumot, amelyben többek között azt fejtegették, milyen pénzügyi kapcsolatok fűzik például az elnök fiát, Hunter Bident és menyét, Hallie Bident különféle – többek között romániai vagy éppen kínai – vállalatokhoz.

A sarkalatos kérdés az eljárás szempontjából most egyrészt az, hogy ha fel is használták a családtagok a Biden nevet a gazdagodáshoz 2009 és 2016 között, Biden alelnöksége idején, erről tudott-e maga Joe Biden, valamint profitált-e belőle. Másrészt pedig az, hogy a Hunter Biden ellen 2018-ban indított nyomozások során laza bánásmódban részesült-e, próbálta-e elintézni Joe Biden, immár elnökként, hogy kesztyűs kézzel bánjanak a fiával. Ezeket pedig megfelelő bizonyítékokkal is alá kellene támasztani

– magyarázta a szakértő.

Van félnivalója Bidennek?

Csizmazia Gábor nem tartja valószínűnek, hogy a vizsgálati fázison túljutva maga az eljárás is elinduljon Biden ellen.

„A vizsgált kérdésekben már eddig is nyomoztak és nyomozhattak a republikánusok, most ehhez képest annyi lesz a különbség, hogy egy összefogottabb, átfogóbb vizsgálódás kezdődhet meg”

– mondta a szakértő.

Hozzátette, a hangsúly most nem is azon van, elindul-e az impeachment, ezt még maguk a republikánusok is beismerték. Csizmazia Gábor szerint az sokkal előnyösebb lehet a republikánusoknak, ha inkább elhúzódik a nyomozás. Egy impeachment eljárás tényleges elindításának nincs sok értelme, ha már előre valószínűsíthető, hogy nem végződik sikerrel. Márpedig 

az elnök eltávolításához kétharmados többségre van szükség a szenátusban. Már az alsóházban is erősen kérdőjeles, hogy összejönne-e az elnök megbuktatásához szükséges 50 százalékos szavazati arány. A felsőházban azonban 48:52 a képviselők aránya a demokraták javára, így szinte kizárt, hogy összejöjjön a Biden eltávolításához szükséges kétharmados többség.

Egy elhúzódó vizsgálatból azonban húzhatnak hasznot a republikánusok. Konkrét határidő nem kapcsolódik a nyomozási szakaszhoz, akár 2025 elejéig is el lehet azt húzni.

A impeachment-eljárás belengetése és folyamatos vizsgálódások arra jók lehetnek Csizmazia Gábor szerint, hogy állandó reflektorfénybe állítsák az elnököt. Emellett pedig alkalmasak lehetnek ezek a hiteltelenítésre, és elnök amúgy sem túl acélos támogatottságának  esetleges gyengítésére.

Kinyithatják Pandora szelencéjét, amelyből profitálhat a leendő republikánus elnökjelölt. Olyasmi ez, mint egy pinata – megrázzák, aztán nem biztos, hogy az esik le, mint amit vártak, de ki tudja, bármi hasznos lehet politikai szempontból

– magyarázta a szakértő.

Hozzátette, a republikánusok ha valamit, azt mindenképp megtanulták a 2020-as elnökválasztásból és az azt megelőző kampányból, hogy a médiafigyelmet nagyobb mértékben a demokrata jelöltre kell irányítani.

Egyetlen félig sikeres impeachment – ennyit tud felmutatni az amerikai történelem

Az Egyesült Államok történelmében számos kezdeményezés volt már ilyen eljárás indítására az éppen aktuális államfő ellen. Ezeknek azonban csak a töredéke vezetett valóban lefolytatott eljárásokhoz. Összesen három amerikai elnök ellen szemben zajlott le négy impeachment, érdekesség, hogy egyik államfőt sem sikerült ezekkel megbuktatni.

  • Andrew Johnson ellen 1868-ban indult eljárás, azzal vádolták, hogy a Tenure of Office Act törvényt szegte meg. Utóbbi azt mondja ki, hogy a szenátus jóváhagyása nélkül nem lehet leváltani az elnök által kinevezett tisztségviselőket. Johnson elnöki hivatalából történő eltávolításához végül nem jött össze elegendő szavazat, bár nagyon rezgett a léc: mindössze egy voks hiányzott a megbuktatás szenátusi kétharmados támogatottságához.
  • Bill Clintonnal szemben 1998-ban indítottak bizalmatlansági eljárást, hamis tanúzás miatt. Végül azonban őt sem sikerült elmozdítani a tisztségéből.
  • Donald Trump pedig két alkalommal is átélt egy ilyen eljárást. 2019-ben és 2021-ben. Az első alkalommal hatalommal való visszaéléssel vádolták. A második esetben pedig lázadással, lázítással vádolták a Capitolium 2021 januárjában történt ostroma kapcsán. Végül azonban nem volt szükség arra, hogy hivatalos eljárás keretében távolítsák el az elnöki posztról, maga Donald Trump is visszavonulót fújt, és átengedte az elnöki posztot Joe Bidennek.

Richard Nixont nem közvetlenül az impeachment eljárás keretében távolították el az elnöki posztról, de már folyamatban volt a Watergate-ügyben indított eljárás, mikor 1974 augusztusában lemondott a hivataláról.