A brit kormány szemszögéből eddig nem tekinthető nagy sikernek Joe Biden írországi látogatása. Az Egyesült Államok elnöke kedd este érkezett meg Belfastba, egy nappal a Nagypénteki Egyezmény 25. évfordulója után.
Az amerikai államfő nagy feladatot vállalt magára: szerette volna elérni, hogy Észak-Írországban helyreálljon a rend, és megalakulhasson végre az új kormány.
Északír fennakadás
Az északír radikális Demokratikus Unionista Párt (DUP) azóta akadályozza az északír kormányalakítást, hogy a tavaly májusi választás a Sinn Féin katolikus párt győzelmével zárult. Észak-Írországban a nagypénteki megállapodás értelmében felekezetközi hatalommegosztás van: a győztes pártból kerül ki a kormányfő, a másik felekezet legerősebb pártja pedig a kormányfő helyettesét jelölheti ki a saját soraiból. Utóbbi volna ezúttal a DUP, ők azonban feltételhez kötik a kormányalakításban való közreműködést: gyakorlatilag a brexit-megállapodás felrúgását kérik.
A radikális párt tagjai azt szeretnék, ha Észak-Írország minél kevésbé tűnne az Egyesült Királyságon belül kívülállónak, elhatároltnak. Bár a szakértő szerint nyilvánvaló, hogy ez valójában csak politikai ürügy, kényelmesen tudnak mutogatni az Európai Unióval kötött megállapodásra, miközben blokkolják az intézményrendszer működését.
Ezt a problémát igyekezett feloldani Rishi Sunak brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke február végén az úgynevezett windsori megállapodással. Ennek értelmében azok az áruk, amelyek Nagy-Britanniából érkeznek Észak-Írországba, és nem szállítják őket tovább, automatikusan zöld jelzést kapnak, nem szükséges külön űrlapokat kitölteni ezekhez a tranzakciókhoz. Ursula von der Leyen hangsúlyozta, ezzel biztosítják, hogy ugyanazok a termékek, amelyek elérhetők a brit boltok polcain, elérhetők legyenek Észak-Írországban is. Abban az esetben azonban, ha a Nagy-Britanniából érkező áru végcélja nem Észak-Írország, hanem az EU, marad az úgynevezett „piros sávban”, ahol kötelező az adminisztráció és az űrlapok kitöltése.
A windsori keretegyezmény azonban nem hozhat meg az áttörést: a DUP nem tágított, a kívánt hatás elmaradt.
Újabb amerikai elnök a békéltetői szerepkörben
Ezen a ponton került a képbe Joe Biden, aki mindent bevetett, hogy elsimítsa az északír ellentéteket.
Az az egyszerű igazság, hogy a béke és a gazdasági lehetőségek kéz a kézben járnak. Remélem, hamarosan helyreáll a közgyűlés és a végrehajtó hatalom
– idézi az amerikai elnök belfasti beszédét a Bloomberg.
A siker érdekében Joe Biden a DUP élén álló Jeffrey Donaldsonnal személyesen is egyeztetett. Ám nem úgy tűnik, hogy meggyőzte volna az északír radikális politikust, aki Biden beszéde után kijelentette, az amerikai elnök szavai egy politikai fűszál megmozdítására sem voltak elegendőek.
Hello, Northern Ireland!
— President Biden (@POTUS) April 12, 2023
It's so great to be back. pic.twitter.com/A4PjLONoic
Ez a helyzet azonban nem meglepő a Belfasti Queen's Egyetemen politika szociológiát oktató Katy Hayward szerint, a DUP Brexittel kapcsolatos aggodalmai és Észak-Írország helye az Egyesült Királyságon belül ugyanis „nem azok a témakörök, amelyek terén sokat számítana, mit mond az elnök”.
A professzor szavaira azonban némiképp rácáfol a múlt. 1998-ban ugyanis egy amerikai elnök, nevezetesen Bill Clinton is jelentős szerepet játszott
- 1995-ös „békebeszédeivel” az Egyesült Királyságban, valamint
- az 1998-as tárgyalások előmozdításával abban,
hogy végül létrejött a Nagypénteki Egyezmény 1998. április 10-én.
Bill Clinton egyébként éppen a napokban beszélt arról, kész csoda már az is, hogy a megállapodás túlélte az egész brexit-folyamatot.
A Sunak-kormány is koppant
Ha a brit kormány abban reménykedett, hogy Joe Biden ünnepi látogatása megfelelő alkalom lehet arra, hogy egy Egyesült Királyság és Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodásról tárgyaljanak, csalódniuk kellett. Joe Biden mindössze egy tea erejéig találkozott Rishi Sunakkal szerdán Belfastban, Londonba ezúttal egyáltalán nem is látogatott el.
A brit hivatalnokok emellett azt is fájlalhatják, hogy az amerikai elnök látogatása kevesebb mint felét töltötte csak az Egyesült Királyság területén, Észak-Írországban, gyorsan Dublin felé vette az irányt. Joe Biden Írországban egyébként ír, katolikus ősei után is kutakodott.
Nevük elhallgatását kérő brit hivatalnokok egyébként azt mondták, az amerikai államfő valószínűleg több időt töltött volna Észak-Írországban, ha az érkezése idejére sikerül felszámolni az északír feszültségeket. Volt, aki egyenesen attól tartott, a jelenlegi helyzetben le fogja mondani Joe Biden a látogatást.
Ez nem történt meg, az Egyesült Királyság és Egyesült Államok közötti kapcsolatról, jövőbeni együttműködésekről való egyeztetés azonban Rishi Sunak júniusi washingtoni látogatásáig várat magára.