Lezárult a kazanyi BRICS-csúcstalálkozó, amelyet a Kreml nemes egyszerűséggel diplomáciai diadalnak minősített. A találkozó kapcsán Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltban a többpólusú világ paramétereinek újradefiniálásáról és a visszafordíthatatlanul alakuló, új világrendről beszélt.
Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint ez azonban finoman szólva is túlzás. Az nem minősíthető önmagában sikernek, hogy Oroszország lehetett a házigazda. Ez ugyanis rotációs rendszerben változik, és most menetrend szerint Oroszországon volt a sor, hogy a vendéglátó szerepét betöltse.
A sorrenden időnként aktuális politikai helyzetek és tényezők fényében szoktak változtatni. Ilyen aspektus lehetne például az is, hogy Dél-Afrika igencsak szorult helyzetbe kerülhetne a BRICS-házigazda szerepkörében. Az ország részese ugyanis a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Alapszabályának (Statútum), így hivatalosan kötelessége lenne őrizetbe venni, majd kiadni Hágának Putyint, amennyiben az orosz elnök az ország területére lép. Az ICC még 2023-ban adott ki elfogatóparancsot ellene, mert a testület szerint alapos a gyanú, hogy személyes büntetőjogi felelősség terheli ukrán gyerekek kényszeráttelepítése miatt, ami háborús bűncselekmény.
„Bizonyos szempontból nevezhető az diplomáciai sikernek, hogy más országok vezetői Oroszországba látogatnak. Gazdasági perspektívából azonban semmiképp nem tekinthető rendkívülinek ez a találkozó. Viszonylag kevés konkrét gazdasági tartalom van ugyanis a BRICS mögött, egyelőre nem említhető egy lapon a G7-tel, és ezen a csúcson sem sikerült ezen változtatni”
– nyilatkozta az Economxnak Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa.
A BRICS legnagyobb problémája a hiányzó kohézió
A BRIC néven alakult, Brazíliát, Oroszországot, Indiát és Kínát magába foglaló szövetség 2006-ban jött létre. Dél-Afrika pedig 2010-ben csatlakozott a blokkhoz, BRICS-re módosítva a nevet. Ezt követően állapodott meg az öt ország egy 100 milliárd dollárnyi devizatartalék létrehozásáról, amelyből vészhelyzet esetén kölcsönt kaphatnak a tagállamok. Megalapították – a Világbank mintájára – az Új Fejlesztési Bankot, amely 2015 óta közel 33 milliárd dollárnyi hitelt hagyott jóvá – elsősorban vízügyi, közlekedési és egyéb infrastrukturális projektekre.
A BRICS első öt tagja közötti kereskedelem 2017 és 2022 között 56 százalékkal bővült, 422 milliárd dollárra összértékre. Ugyanakkor komoly belső konfliktusokat is takar a szövetség: India és Kína geopolitikai rivalizálása ellehetetleníti a szorosabb együttműködést.
Január 1-től:
- Egyiptom;
- Etiópia;
- Irán;
- Szaúd-Arábia;
- és az Egyesült Arab Emírségek is
BRICS-tag, de Törökország is jelezte már csatlakozási szándékát.
Miközben új tagokkal bővül a blokk, úgy lesz egyre nehezebb a BRICS-országok számára, hogy koherens világnézetet és politikákat alakítsanak ki – nyilatkozta Stewart Patrick, a Carnegie Endowment for International Peace washingtoni kutatóintézet munkatársa a Euronewsnak.
Sokan a G7 lehetséges kihívójaként, az új világrend alapköveként tekintenek a BRICS-re, ám ehhez egyelőre Deák András György szerint is hiányzik az igazi egység és a konkrét közös ügyek is.
Egy alternatív, „szankcióbiztos” fizetési rendszer kialakítása is szerepelt a kazanyi csúcstalálkozó napirendjén. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint azonban a legkevésbé sem meglepő, hogy a felek ezúttal sem jutottak előbbre ezen a területen.
A BRICS fennállása óta mindig is cél volt, hogy a nyugati fizetési rendszerek monopolhelyzetét felhigítsák. Ennek két fő eleme van, az egyik a dollárrendszer, és a dollár nemzetközi súlya a világban. A másik pedig ennek a technikai kivitelezése, a SWIFT, amely a nemzetközi fizetési rendszerek megkerülhetetlen eleme. Márpedig egyik téren sem történt eddig nagy előrelépés, és nem valószínű az sem, hogy ha mégis lesz, az ezen a fórumon fog bekövetkezni
– mondta.
Hozzátette, „jelenleg inkább a nemzeti fizetési rendszerek erősödnek, kialakulnak a nemzeti fizetési rendszerek között alternatív tranzakciók. Ennek a legutóbbi eleme volt, hogy Oroszországban áttértek a jüanra, és ezt a két nemzeti fizetési rendszer összekapcsolásával bilaterális úton meg lehetett oldani.”
Visszafelé sült el a fegyver Putyin kezében?
Putyin elnök és a Kreml ki nem mondott, de sok elemző szerint sugallt célja a kazanyi BRICS-találkozóval az volt, hogy bizonyítsa: a nyugati hatalmaknak nem sikerült elszigetelni Oroszországot a világ többi részétől. Ezt részben sikerült is bizonyítani, ám Kijev szerint Putyin elképzelései egy ponton semmikép nem a várakozásainak megfelelően alakultak. Mégpedig háborús támogatottság terén.
A BRICS-csúcstalálkozó, amelyet Oroszország a világ megosztására akart felhasználni, ismét bebizonyította, hogy a világ többsége továbbra is Ukrajna oldalán és egy átfogó, igazságos, valamint fenntartható béke garantálása mellett áll
– fogalmazott az ukrán külügyminisztérium.
Szerdán egyébként az Európai Unió külügyi szóvivője, Peter Stano is arra buzdította a kazanyi csúcstalálkozó résztvevőit, használják ki az alkalmat arra, hogy felszólítsák Putyint a háború azonnali berekesztésére.