Kérdésünkre az Európai Bizottság sajtóosztálya kijelentette, hogy elfogadhatatlannak tartják a magyar hatóságok bejelentését, miszerint illegális migránsokat szállítanának a röszkei határról Brüsszelbe.
Ez az intézkedés, ha végrehajtják, egyértelműen megsértené az uniós jogot különös tekintettel a lojális együttműködés és a kölcsönös bizalom elvére. Ezenkívül veszélybe sodorná a schengeni övezet általános működését is
– fogalmazott a testület.
Az Európai Bizottságnál portálunkkal azt közölték, hogy a testület figyelemmel kíséri a kialakult helyzetet, folyamatos kapcsolatban áll Magyarországgal annak biztosítása érdekében, hogy tartózkodjon az ilyen intézkedések megtételétől, illetve szorosan együttműködik a szomszédos tagállamokkal és a bel- és igazságügyi ügynökségekkel is.
A Bizottság készen áll arra, hogy teljes mértékben kihasználja az alapszerződés szerinti hatáskörét annak biztosítására, hogy Magyarország maradéktalanul betartja az uniós jogot.
– nyilatkozták az Economxnak.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Amennyiben a magyar kormány valóban végrehajtaná az említett migránsok Belgiumba történő átszállítását, az nemcsak a közösségi normákat sértené, hanem potenciálisan precedenst teremtene a tagállamok közötti felelősség átruházásra, ami hosszú távon veszélyeztetheti mind a schengeni rendszer, mind a belső piac stabilitását is.
Jelenleg a menedékkérelmek elbírálását a dublini rendelet szabályozza az Európai Unióban, miszerint az a tagállam köteles elbírálni a menedékkérelmet, ahol a menedékkérő először lépett be az EU területére, vagy ahol először regisztrálták. Ha pedig egy személy illegálisan lép be egy EU tagországba, de nem nyújt be menedékkérelmet, akkor az adott ország határvédelme felelős a regisztrációért, az azonosításért, és szükség esetén a visszatoloncolásért a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex szerint. A tagállamok határellenőrzési együttműködését az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség biztosítja, a fenti kódex pedig előírja, hogy
a tagállamok tartózkodjanak minden olyan tevékenységtől, amely veszélyeztetheti ezen Ügynökség működését vagy céljainak megvalósítását.
Ebből kifolyólag a bevándorlók önkéntes átszállítása a szerb határról Belgiumba olyan precedenst állítana, amiben az egyik uniós tagállam szándékosan megsérti az EU határigazgatási intézkedéseit, illetve a tagállamok közötti szolidaritás és a lojális együttműködés elvét. A migrációs helyzet kezelésének felelősségének egyoldalú áthárítása továbbá akár más tagállamokat is arra ösztökélhet, hogy mentesítsék magukat az egységes uniós jogszabályok alkalmazása alól.
Mindezen felül a bevándorlók átszállítása azt is eredményezheti, hogy egyes tagállamok fokozott határvédelmet és határellenőrzést rendelnek el, ezáltal csökkentve az uniós állampolgárok szabad mozgását a belső határok nélküli schengeni övezetben. Az Európai Bizottság ilyen esetben kötelezettségszegési eljárást indíthat a jogsértő tagállammal szemben és az Európai Unió Bírósága elé rendelheti az ügyet, ahogy Magyarország esetében tette például a déli határon vitatott kitoloncolások,és a szuverenitásvédelmi törvény kapcsán.
Kettős mérce a határokon?
Ugyanakkor számos vád éri az EU-t, ami szerint bizonyos tagállamokkal szemben jóval megengedőbb határvédelmi kérdésekben. Németország szeptember elején bejelentette, hogy minimum hat hónapig szigorúbb határellenőrzést vezet be valamennyi szárazföldi határán több, bevándorlók által elkövetett késeléses támadás hatására. Nancy Faeser német belügyminiszter szerint a határozat, amely kibővítette az egyes határokon már érvényben lévő ellenőrzéseket, az illegális migráció megfékezését célozza, mégis a szomszédos európai országok bírálatokat fogalmaztak meg a döntéssel kapcsolatban.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint az akció Lengyelország szemszögéből elfogadhatatlan, mivel az a schengeni övezet de facto felfüggesztését jelenti. Gerhard Karner osztrák belügyminiszter is élesen kritizálta a határozatot, és leszögezte, hogy Bécs nem hajlandó befogadni egyetlen olyan migránst sem, akit a német határon visszafordítanak. Ugyanakkor többek között Ausztria is végez határellenőrzéseket a Szlovákiából, Csehországból, Szlovéniából és Magyarországról érkezők esetében az Ukrajnával kapcsolatos biztonsági fenyegetésekre és a menekültügyi nyomásra hivatkozva.
Bár az ideiglenes ellenőrzések vészhelyzetekben és kivételes körülmények között megengedettek, mégis egyre több kormány vezet be hasonló intézkedéseket a felerősödő szélső-jobboldali politikai nyomás közepette, és konkrét fenyegetések igazolása nélkül. Rétvári Bence, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára a német határlezárás hírére úgy reagált, hogy az EU kettős mércét alkalmaz,
hiszen míg Németország ezt megteheti, addig Magyarország „gigabírságot” kap azért, mert lezárta az unió külső határait. Hozzátette, hogy Magyarország ezért vizsgálja annak a lehetőségét, hogy viszontkeresettel éljen és kérje a határvédelem költségeinek megtérítését.
A migrációs vita háttere
Idén júniusban jelent meg az Európai Unió Bíróságának azon ítélete, amiben az uniós menekültügyi eljárás megszegéséért Magyarországot 200 millió eurós – hozzávetőleg 80 milliárd forintos – bírság megfizetésére, és napi egymillió euró kifizetésére kötelezi az ítélet teljesítésééig. A migráns-átszállítások eshetőségét – válaszul a magyar kormány által azonnal elutasított bírósági döntésre – először Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter helyezte kilátásba augusztusban, arra az esetre, ha nem sikerül megegyezniük az ügyben az unióval. Szeptember elején Rétvári Bence Röszke-Brüsszel feliratú Volánbuszok előtt állva ismételte meg a kormányzati retorikát, Orbán Viktor miniszterelnök pedig október 8-án, Strasbourg-ban tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján már arról beszélt, hogy a tárgyalások elakadtak az Európai Bizottsággal az uniós bírság ügyében, és a korábban beharangozott migránsjáratok pedig hamarosan elindulhatnak Brüsszelbe, csak idő kérdése, a magyar kormány segíteni fog azoknak a migránsoknak, akik szeretnének eljutni a belga fővárosba.
Mivel a Bizottság többszöri felszólítására sem fizette be Magyarország a kiszabott büntetés 200 millió eurós átalány összegét, így azt a hazánknak járó folyósítandó uniós költségvetési kifizetésekből fogják levonni, ahogy azt korábban tették Lengyelország esetében is. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter azonban korábban kijelentette, hogy Magyarország nyitott a menekültügyi döntés végrehajtására, és már egyeztetett Ylva Johansson belügyi biztossal a megfelelő tárgyalások ütemtervéről.
A migrációs paktumból is kimaradnánk
A miniszter továbbá azt is bejelentette, hogy Magyarország Hollandia példáját követve szintén mentességet kért a 2026-ban érvénybe lépő menekültügyi és migrációs és paktum alkalmazása alól, ami széleskörű szolidaritásra és a migrációs teher megosztására kötelezi a tagállamokat. Az új paktum három lehetőséget kínál a kormányoknak a menedékkérők kezelésére: a tagállamok vagy befogadnak meghatározott számú menekültet, vagy 20 ezer eurót fizetnek minden egyes elutasítás után, vagy fejlesztési támogatást kínálnak a kiindulási országoknak. Az évente 30 ezer menekült szétosztását célzó paktum törvényjavaslatának elfogadását Magyarország és Lengyelország is szisztematikusan blokkolta a „befogadási kvótarendszer” apropóján, ám a tervezetet áprilisban hivatalosan is elfogadták az uniós intézmények, és az egyes nemzetek kimaradása csak az alapszerződések módosítása által lenne lehetséges.