Pénteken hozzák létre az eddigi legnagyobb állami félvezető-beruházási alapot Pekingben. A Nagy Alap elnevezésű forrás a kínai félvezetőipar támogatására szolgál majd. 

A 47,5 milliárd dolláros tőkealapot létrehozása az amerikai szankciókra adott reakcióként értelmezhető – írja a CNN.

Kapcsolódó

Az ország hat legnagyobb állami tulajdonú – többek között az ICBC-nek és a China Construction Bank – bankjának a befektetőseiből biztosított forrás segítségével szeretné Hszi Csin-ping technológiai nagyhatalommá tenni Kínát.

Korrupcióval kikövezett kínai úton

A KKP a Made in China 2025 gazdasági terv harmadik fázisaként jelentette be a Nagy Alap létrehozását .

A terv célja, hogy Peking globális vezető szerepre tegyen szert a mesterséges intelligencia (AI), az 5G hálózatok és a kvantumszámítástechnika területén.

2014-ben 138,7 milliárd jüanos (19,2 milliárd dollár) alappal indult a program első, míg öt évvel később, 204,1 milliárd jüan (28,2 milliárd dollár) jegyzett  tőkével a második fázisa.

A kínai korrupcióellenes hivatal 2022-ben vizsgálatot indított több állami tulajdonú chipgyártó cég vezetőjével szemben.

Ennek során vesztegetés gyanújával vádat emeltek a Lu Jun, a „Nagy Alapot” kezelő Sino IC Capital korábbi vezérigazgatója ellen. 

Szankciók árnyékában

2022 októberében az USA átfogó exportellenőrzési rendszert vezetett be, hogy megakadályozza a kínai vállalatokat a a fejlett chipekhez szükséges alkatrészekhez való hozzáférésben. 

A Biden-adminisztráció a szövetségeseit is sürgette, hogy hasonló korlátozásokat vezessenek be.

Idén januárban a Hollandiában működő  ASML – a cég a fejlett félvezetők gyártásához szükséges extrém ultraibolya litográfiai gépek egyetlen gyártója – januárban megtiltotta egyes litográfiai gépei Kínába szállítását.

Márciusban a Mark Rutte, holland miniszterelnökkel való találkozója során Hszi Csin-ping elmondta: 

semmilyen erő nem állíthatja meg Kína tudományos és technológiai fejlődését.

A kínai válasz

Peking válaszként két, a globális chipgyártó ipar számára kritikus fontosságú nyersanyagra vezetett be exportellenőrzést.

Miután tavaly a Huawei piacra dobta a kínai Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) által gyártott 7 nanométeres processzorral működő okostelefonját, a nyugati elemzők értetlenül álltak azelőtt, hogy a szankciók ellenére miképp rendelkezhet a vállalat egy ilyen chip előállításához szükséges technológiával.

Bődületes pénzből építi fel a világ legnagyobb chipgyárát az Intel

A Biden-adminisztráció 19,5 milliárd dolláros közvetlen támogatásával és 25 milliárd dolláros adókedvezménnyel támogatja az elsőszámú amerikai félvezetőgyártót.