A dengueláz és más, vérszívók terjesztette vírusok okozta betegségek gyors terjedése aggasztó tendenciát jelent az utóbbi években, ami összehangolt reagálást igényel a különböző ágazatok és országok között – írta közleményében Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz WHO-főigazgató.
A WHO szerint a súlyosabb, vagyis kimutatható dengueláz-megbetegedések száma 2021 óta évente nagyjából megkétszereződött.
2024 első nyolc hónapjában több mint 7900 megbetegedés halálos kimenetelű volt az igazolt, illetve a WHO-nak jelentett több mint 12,5 millió eset közül. Ez majdnem a duplája a 2023-ban jelentett 6,5 millió megbetegedésnek. A fertőzések száma elérheti a több száz milliót is, de tesztek, illetve tünetek hiányában nem szerepelnek a statisztikákban.
A betegség kórokozóját az Aedes aegypti szúnyogfaj terjeszti, amely a Föld felmelegedése következtében újabb és újabb földrajzi térségekben jelenik meg. Az ellenőrizetlen urbanizáció, a helytelen vízhasználat, a higiéniai hiányosságok, a nemzetközi utazások és más hasonló tényezők szintén hozzájárultak a betegség gyors terjedéséhez.
A betegség a WHO szerint immár 130 országban endemikus.
Jelenlegi szakértői becslések szerint a világ népességének a fele – négymilliárd ember – kaphatja el a dengue- és más vérszívók terjesztette vírusokat, közöttük a chikungunya- és a zikavírust, és ez a szám 2050-re elérheti az ötmilliárdot – figyelmeztet az ENSZ szervezete.
Az ENSZ egyeztetett választ kíván adni a járványveszélyre, elsősorban a betegségek megfigyelésével, laboratóriumi tesztekkel, a kórokozók hordozói elleni fellépéssel, valamint a hatékonyabb kezelések és védőoltások kidolgozását célzó kutatás-fejlesztéssel.
A WHO jelezte, hogy a terv megvalósításához 55 millió dollárra lesz szüksége jövőre.
A vírushordozók elleni harchoz megfelelő környezet fenntartásától a kutatáson át az időben történő orvosi kezelésig mindenkinek megvan a szerepe a dengueláz elleni harcban – hangsúlyozta a főigazgató.