„Európa szerencsés, hogy Lengyelország átveszi az elnökséget történelmünk e kihívásokkal teli pillanatában” – mondta Donald Tusk lengyel kormányfő, a lengyel elnökség hivatalos megnyitó ünnepségén a varsói Nagyszínházban. Az ország „nemzeti bölcsességéből és tapasztalatából merít” – tette hozzá. Meg is van már a következő féléves elnökség új mottója:

Nec temere, nec timide, azaz se elhamarkodottan, se félénken. 

A magyar elnökség Make Europe Great Again (Tegyük újra naggyá Európát) jelszava után elsőre kevésbé tűnik ambiciózusnak. De csak elsőre. 

Kapcsolódó

Miközben ugyanis az EU arra készül, hogy Donald Trump ebben a hónapban visszatér a Fehér Házba, Varsó vezető szerepet keres Európa biztonsági architektúrájának alakításában. Ide tartozik a katonai és belpolitikai mellett az energia- és egészségbiztonság, az élelmezésbiztonság, a kiberbiztonság és a dezinformáció elleni küzdelem is.

  • Lengyelország katonai prioritásai közé tartozik a védelmi kiadások növelése és a katonai infrastruktúra finanszírozása. 
  • Az EU-elnökségének részeként az illegális migrációt is meg akarja fékezni, és javítani kívánja a visszaterelés hatékonyságát, többek között harmadik országokkal együttműködve. Ellensúlyozni kívánja a szervezett migrációt is amellyel Lengyelország egyébként Minszket és Moszkvát vádolja.
  • Az energiaszektorban az orosz energiaforrásoktól való függőségének csökkentését és az energiaárak csökkentését tervezi - mindezt uniós szinten.
  • Azt ígéri, hogy „erős közös agrárpolitikát tervez” a mezőgazdasági szektorban. 

Az uniós exportra esetlegesen kivetett amerikai vámokkal szemben Lengyelország kijelentette, hogy „elmélyíti az EU belső piacát” és felszámolja a határokon átnyúló üzletmenet akadályait, valamint helyreállítja a „tisztességes versenyfeltételeket” az uniós ipar számára. Az EU kohéziós politikájának jövőbeli kialakítása is napirenden van. 

Konfliktusok és bonyodalmak

Donald Tusk koalíciója ugyan csak egy éve van hivatalban, ám az Andrzej Duda  konzervatív elnökkel való konfliktusa nemcsak nemcsak az egész kormányzást, de várhatóan  magát az uniós elnökséget is beárnyékolja. Mi több, már az elnökségi nyitógála sem indult zökkenőmentesen: miközben a magyar nagykövet szabotálása miatt diplomáciai csörte alakult ki Varsó és magyar kormány között, Duda is megkapta a magáét, amiért

nem vett részt a pénteki nyitányon, helyette inkább egy síparadicsomban töltötte az idejét azon a hétvégén. 

Az elnöki hivatal Duda távolmaradását azzal indokolta, hogy a meghívó kiküldése után sem a Miniszterelnökség, sem a Külügyminisztérium részéről nem volt semmilyen kommunikáció.

„Ez csak arra utal, hogy a szervezők sem tartották fontosnak az eseményt” – nyilatkozta némi iróniával a lengyel állami hírügynökségnek.

Tusk „zavarosnak” találta az elnök bocsánatkérését. Az X- en azt írta, hogy Duda magyarázata „lehetett volna egyszerűbb is, mindenki megértette volna”.

Mindenesetre balesetmentes sítúrát kívánt az elnöknek

- akinek egyébként csak korlátozott befolyása van az uniós politikát illetően, a Tanács elnökségét ugyanis a mindenkori tagállami kormány vezeti. 

Lengyelországnak az elnökség meglehetősen jókor jött egyébként, hiszen lehetősége nyílik arra, hogy a vezető szerepét hangsúlyozza – mondja Mirosław Oczkoś politikai marketingszakértő.

Németország gyenge, Emmanuel Macronnak erős mandátuma van, de nincs erős pozícióban, Giorgia Meloni pedig úgy tűnik, hogy túl van a képességeinek határán, annak ellenére, hogy nagyon keményen próbálkozik.

Az Ukrajnában zajló háború, Trump visszatérése és a szíriai helyzet miatt az EU-nak erős vezetésre van szüksége – mondta a szakértő az Euractivnak adott interjújában.

Jön az újabb soros: erős lesz a kontraszt Orbán „diplomáciái játszmái” után

Magyarországot Lengyelország váltja a soros elnökségben január 1-től. „Bebizonyíthatjuk, hogy mi vagyunk az Európai Unió egyik vezető állama” - mondta az egyik kormánypárti lengyel EP-képviselő. >>>

Siker esetén az EU-elnökség nagy hasznára válhat a lengyel kormánynak, különösen Donald Tusknak, akinél kevés tapasztaltabb politikus van az uniós politikai színtéren.

A hangsúly Ukrajnán, de..

Magyarország meglehetősen konfliktusos hivatali ideje után az EU-t erősíteni kívánók újabb lendületet remélnek az Európa-párti Tusktól. Csodákat persze senki ne várjon: probléma kulcsai nem feltétlenül Brüsszelben vannak és

Lengyelországnak csak nagyon korlátozott érdeke fűződik ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon.

Ez Ukrajna példáján is látható, amelynek katonai, politikai és humanitárius támogatását Lengyelország a legfontosabb feladatává tette. Más kérdés, hogy ezek a nagyszabású tervek akár bukhatnak is, amikor Donald Trump második felében hivatalba lép. Még ha a régi új amerikai elnök nem is fogja vissza majd a katonai segítségnyújtást, ám gyors tűzszünetet és engedményeket csikarhat ki az ukránokból. Közben a fajsúlyosabb európai szereplőknek sem akaratuk, sem erejük nincs ahhoz, hogy az amerikaiaktól nélkül erősítsék Kijevet. Főleg, hogy Franciaország és Németország politikai szempontból is válságban van, közben szerte Európában erősödnek az Ukrajna-ellenes erők. 

Ma már a lengyel Ukrajna-politika ellentmondásossága is tetten érhető: 2022-ben Varsó még minden rendelkezésre álló katonai anyaggal támogatta Kijevet. A hangulat azonban mára jelentősen változott:

az ukrán menekültek, a történelmi sérelmek és mindenekelőtt az ukrán agrárimport liberalizációja folyamatos feszültségekhez vezet

– írja a német Handelsblatt.

A lap szerint már Varsó is inkább a saját hadseregének megerősítésére helyezi a hangsúlyt, és 2025-ben a bruttó hazai termék 4,7 százalékának megfelelő katonai kiadásokat tervez. Emellett elutasítja azt a francia kezdeményezést is, amely egy európai békefenntartó erő létrehozására irányul Ukrajnában. 

Lengyelország az év első felében ugyan meg kívánja nyitni az uniós tárgyalási fejezeteket Ukrajnával, de fékezett ütemben. Egyáltalán nem érdeke ugyanis, hogy gyorsan felszabadítsa a piacot a hatalmas ukrán mezőgazdasági szektor számára. Már csak azért sem mert a Tusk- kormány már most is folyamatosan küzd a gazdák folyamatos tiltakozásával.

az EU és a dél-amerikai nemzetek között tervezett kereskedelmi megállapodás ellen a Mercosur és a Green Deal politikáján belül a hivatalos megnyitón. az Európai Unió Tanácsának lengyel elnökségének napja Varsóban, 2025. január 3-án.
Az EU és a dél-amerikai nemzetek között tervezett kereskedelmi megállapodás ellen tüntetnek a lengyel elnökség harmadik napján Varsóban, 2025. január 3-án.
Kép: Reuters, Kacper Pempel

Mivel a gazdálkodók elégedetlensége Európa-szerte probléma, a Tanács új elnöksége az ő érdekeiket helyezi a prioritási lista élére. Ez azt jelenti, hogy Varsó szigorúan elutasítja az uniós költségvetés minden olyan megszorítását vagy újraelosztását, amely a mezőgazdaság rovására megy. Ugyanez vonatkozik az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre, amennyiben további költségekkel járnak az ipari mezőgazdasági vállalkozások számára.

A migrációs kérdésekhez való új hozzáállás is mutatja, hogy Tusk európai szerepvállalását milyen erősen belpolitikai indítékok vezérlik. A továbbra is nehezen ellenőrizhető keleti határon kialakult helyzet nagy nyomást gyakorol kormányára, amely egyre inkább veszít népszerűségéből a növekvő infláció és a még be nem váltott választási ígéretek miatt.

A lengyel kormánykoalíció szempontjából sorsdöntő jelentőségű elnökválasztás következik májusban: Tuskék jelöltje Rafal Trzaskowski, mostani varsói polgármester komoly esélyekkel indul. Ha ez összejön nekik, az komoly fegyvertény, ám a 10 éve hivatalban lévő Andrzej Duda már semmiképpen nem lesz bot a küllők között. Ez azonban azt is jelenti, hogy Tusk európai szinten nem fog nagy kockázatokat vállalni, és a következő hat hónapban csak korlátozott mértékben összpontosul majd a figyelme Brüsszelre.