A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov reprezentatív vizsgálata szerint továbbra is kisebbségben vannak a referendum pártolói, de arányuk jelentősen nőtt.

II. Erzsébet életének 97., uralkodásának 71. évében, tavaly szeptember 8-án hunyt el nyári rezidenciáján, a skóciai Balmoral kastélyában. Halálának pillanata óta elsőszülött fia, Károly volt trónörökös a brit uralkodó.

III. Károly és felesége, Kamilla koronázása szombaton lesz a londoni Westminster-apátságban 2200 meghívott vendég, köztük hozzávetőleg száz államfő jelenlétében.

A koronázási ceremónia elé időzített felmérés szerint országos átlagban a britek 31 százaléka szeretné, ha népszavazáson lehetne dönteni arról, hogy hazájának államformája továbbra is monarchia legyen-e.

A válaszadók 52 százaléka szerint erre nincs szükség, 17 százalék nem adott egyértelmű választ.

A fiatalok kezdenek besokallni

Jóllehet a többség továbbra is ellenzi a királyság jövőjéről szóló referendum kiírását, a népszavazás híveinek aránya azonban tavaly szeptember óta 9 százalékponttal emelkedett.

A legfiatalabb, 18-24 év közötti felnőtt korosztályban ráadásul relatív többségben vannak azok, akik pártolnák a népszavazást erről a kérdésről:

  • 41 százalék mondta szükségesnek a királyság intézményéről szóló referendumot;
  • a korcsoport 26 százaléka nem kíván népszavazást a monarchiáról;
  • viszont a fiatalok körében a legnagyobb, 32 százalék a bizonytalanok aránya is.

Minél idősebb, annál konzervatívabb

A referendum híveinek aránya az életkor emelkedésével jelentősen csökken:

  • a 65 év felettiek mindössze 21 százaléka vélekedett úgy, hogy népszavazással kellene dönteni a monarchia sorsáról;
  • 73 százalék viszont elvetette ezt a gondolatot;
  • ebben a korosztályban a legalacsonyabb, alig 6 százalék azoknak az aránya, akik nem tudnak dönteni ebben a kérdésben.

Éles a kontraszt a fő parlamenti pártok szavazói között

  • A kormányzó Konzervatív Párt táborán belül csak 18 százalék támogatná, 73 százalék elvetné a népszavazás kiírását a monarchiáról.
  • A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt szavazói közül ugyanakkor 41 százalék mondta azt, hogy szívesen venné, 45 százalék ellenezné a királyságról szóló referendumot.

A brit EU-tagságról 2016-ban rendezett – a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – referendum résztvevői közül a Brexit-párti szavazók mindössze 26 százaléka szeretne, 65 százalékuk nem akar népszavazást a monarchiáról.

Azok közül, akik annak idején a bennmaradásra voksoltak, 34 százalék támogatja, 49 százalékuk ellenzi a népszavazást a királyság jövőjéről.

Brutális bevételeket hoz a koronázás a briteknek

Londoni elemzők szerint több százmillió font pluszbevételt hoz a brit gazdaságnak a koronázás. Bővebben>>>

Hatalmas bevételt várnak a koronázástól

Csaknem másfél milliárd font pluszbevételben reménykedik a brit kiskereskedelem III. Károly király koronázási hétvégéjén.

A Kiskereskedelmi Kutatóközpont (Centre for Retail Research, CRR) nevű londoni elemzőműhely számításai szerint az országszerte hatalmas rendezvényekkel, koncertekkel, utcabálokkal kísért háromnapos hosszú

koronázási hétvégén a britek és a turisták százezrei 1,416 milliárd fontot (több mint 600 milliárd forintot) költenek majd ételre, italra, ajándék- és emléktárgyakra, valamint az éttermekben és a pubokban elfogyasztott ünnepi fogásokra.

 

  • A teljes összegből 245,91 millió fontot fordítanak az ünneplő milliók ajándékokra és emléktárgyakra;
  • 846,84 millió fontot hagynak a vendéglátóhelyeken;
  • a kifejezetten erre az eseményre érkező külföldi turisták pótlólagos költekezése pedig 322,93 millió font pluszbevételt jelent majd.

 

Az elemzőintézet várakozása szerint a koronázási ceremóniára negyedmillió külföldi turista utazik Nagy-Britanniába.

Pezsgőre, habzó- és asztali borokra, sörre és töményebb szeszekre 56,55 millió fontot (24 milliárd forintot) költ az ünneplő tömeg a koronázási hétvégén.

A több mint 1,4 milliárd fontra becsült teljes bevételi többlet legalább hétszeresen haladja meg a nagyszabású koronázási ceremónia költségeit.

Kivételes nyitva tartást engednek a puboknak

A hosszú koronázási hétvége harmadik napjára, május 8-ra, hétfőre a brit kormány soron kívüli munkaszünetet hirdetett, emellett pénteken, szombaton és vasárnap

a törvényben előírt 23 óra helyett kivételes engedéllyel másnap hajnali 1 óráig tarthatnak nyitva a pubok, a bárok, a klubok és az egyéb olyan vendéglátóhelyek, amelyeknek önálló italmérési engedélyük van.

A koronázási rendezvények központi elemei közé tartozik a Nagy Koronázási Ebédek (Coronation Big Lunches) nevű hatalmas össznépi utcabálsorozat is, amelyet országszerte a helyi lakóközösségek szerveznek a koronázás másnapjára, várhatóan többmilliós részvétellel.

Mindezt szinte példátlan biztonsági készültség kíséri: a Scotland Yard szerint a koronázási hétvégén összesen csaknem 30 ezer, a koronázás napján több mint 11 500 rendőr lesz szolgálatban.

A londoni rendőrség közölte: London belvárosában arcfelismerő technológiát is alkalmazni kíván, és a figyelőlista olyanokra összpontosít, akiknek jelenléte a koronázás napján „aggályokat vetne fel a lakosság védelme szempontjából”. Közöttük vannak mindazok, akik ellen körözés vagy elfogatási parancs van érvényben.

Gyengélkedik Nagy-Britannia gazdasága, 45 éve nem volt ekkora drágulás

Lassult, de továbbra is tíz százalék felett maradt az éves brit infláció márciusban. A Bank of England célja 2 százalék, vagyis az infláció hónapok óta több mint ötszörösen haladja meg a jegybanki célszintet. Bővebben>>>