Egy polgárháború idején néha a legmegbízhatóbb hírek nagyon messziről érkeznek. Amikor Szudán tavaly áprilisban konfliktusövezetbe került, a BBC World Service egy vészhelyzeti „pop-up” hírcsatornát indított, hogy a helyi hallgatókat tájékoztassa az országban romló helyzetről, és arab nyelvű híreket szolgáltasson Londonból, Ammánból és Kairóból.

A globális hírcsatorna régi és új technológiákat vetett be egymás mellett: a rövidhullámú rádiót, amely az 1920-as évek óta a nemzetközi műsorszolgáltatók kedvenc médiuma, a digitális és közösségi médiacsatornákon történő közvetítésekkel kombinálták. A World Service igazgatója szerint a cél az volt, hogy „világos, független információkat és tanácsokat nyújtsanak egy kritikus időszakban”. Ez a nyelvezet, talán öntudatlanul is, egy, a második világháború előestéjére visszanyúló önhittségre épített: arra, hogy a BBC pártatlanul igaz, megbízható hírekkel látja el globális közönségét. Kofi Annan ENSZ-főtitkár 1999-ben úgy jellemezte a BBC-t, mint „Nagy-Britannia talán legnagyobb ajándékát a világnak ebben az évszázadban”.

A World Service, amelyet az Egyesült Királyság legnagyobb közszolgálati műsorszolgáltatója működteti, jelenleg több mint 40 nyelven sugároz, és hetente mintegy 365 millió embert ér el a rádión és a digitális csatornákon keresztül.

A BBC – legalábbis elméletben – független a napi kormányzati beavatkozástól, mivel királyi charta védi, amely szerint a brit parlamentnek, nem pedig a kormány minisztereinek vagy tisztviselőinek tartozik felelősséggel. A BBC-t főként a televíziós licencdíjból finanszírozzák, amelyet az Egyesült Királyságban mindenki köteles fizetni, aki a csatorna műsorát nézi, akár sugárzott, akár online formában.

Ma egyes becslések szerint a BBC globális közönsége meghaladja az 500 milliót. Ennek a közönségnek az oroszlánrészét a World Service szolgáltatja, így joggal állíthatja, hogy az Egyesült Királyság még mindig kiemelkedő szerepet játszik a világ minden táján élő emberek életében.

A növekvő nemzetközi feszültségek idején nyilvánvaló fontossága ellenére a World Service a közelmúltban pénzügyi veszélybe került.

2022 szeptemberében a BBC bejelentette, hogy jelentős megszorításokat hajt végre, és várhatóan közel 400 munkahelyet számol fel a World Service-nél, valamint megszünteti a rádióadások sugárzását (a digitális kínálat továbbra is folytatódna) számos ázsiai nyelven. Januárban a World Service megszüntette arab nyelvű adásait, amelyek 85 éve működtek. Ennek fényében a szudáni pop-up szolgáltatás létrehozása kevésbé a BBC erejének jele, mint inkább a közelmúltbeli leépítések okozta károk felismerése – írja a Foreign Affairs.

A World Service azért sérülékeny az ilyen megszorításokkal szemben, mert döntő fontosságú, hogy nem a brit kormány vagy egy állami műsorszolgáltató, hanem a BBC működteti, ugyanaz a szervezet, amely a brit belföldi közönség számára a hírek és a szórakoztatás nagy részét biztosítja.

A nemzetközi és a belföldi műsorszórás összefonódása azonban a WS-t is kiszolgáltatottá teszi. A brit közélet bizonyos csoportjainak, különösen az országot több mint egy évtizede kormányzó konzervatívoknak a BBC-vel szembeni ellenséges magatartása jelentős korlátokat szabott a közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozásának.

Mivel jelenleg a BBC maga fizeti a WS számlájának nagy részét, a BBC általános finanszírozásának csökkentésére tett kísérletek a WS-t is sújtották. A BBC hazai ellenzői, látszólag nem törődve a műsorszolgáltató elleni kampányuk nemzetközi következményeivel, veszélybe sodorják az Egyesült Királyság egyik legfontosabb globális soft power eszközét.

A világ szolgálatába szegődve

A BBC és a brit kormány közötti kapcsolat mindig is összetett és kétértelmű volt, a műsorszolgáltató elvileg független az államtól, de gyakran együttműködik vele. A BBC-t alig több mint egy évszázaddal ezelőtt hozták létre, amikor az Egyesült Királyságban az összes műsorszolgáltatás állami monopóliummal rendelkezett. Az 1955-ig tartó monopóliumot belpolitikai okokból adták meg, többek között azért, hogy elkerüljék a nyomtatott sajtóval való versenyt és a szabályozatlan, amerikai típusú zűrzavart az éterben.

Egy ilyen erős műsorszolgáltató létrehozása lehetővé tette az ország számára, hogy a globális rádiós színtéren a politikai súlya fölé emelkedjen. 1932-től, amikor az Empire Service formájában létrehozta első rendszeres nemzetközi adásait, a BBC lett az Egyesült Királyság egyedüli hangja a tengerentúli rádióhallgatók számára.

A nemzetközi műsorszórás terén a BBC és a kormány között gyakran szoros háttérbeszélgetések folytak a színfalak mögött. A Külügyminisztérium felkérte a BBC-t, hogy 1938 elején arab nyelven sugározzon híreket a közel-keleti hallgatóknak a fasiszta Olaszország által gyártott arab nyelvű propaganda ellen.

Ugyanebben az évben a BBC – szintén a Külügyminisztériummal szorosan egyeztetve – számos európai nyelven kezdett sugározni, válaszul a náci rádiópropagandára. A háború kitörése Európában a BBC idegen nyelvű szolgáltatásainak hatalmas bővülését hozta magával, amelyet közvetlenül a brit állam finanszírozott. Ezek jelentős hallgatóságra tettek szert a megszállt és ellenséges területeken:

1944-re a Gestapo becslése szerint a BBC-nek 15 millió hallgatója volt a náci Németországban. A hidegháború idején a BBC továbbra is a brit kormány alvállalkozójaként működött, 1946-ra 19 különböző nyelven sugározta adásait, beleértve egy új orosz nyelvű szolgáltatást is.

A keleti blokkban élő hallgatók közül sokan a legjobb elérhető hírforrásnak tekintették a BBC-t, még ha nem is volt teljesen független a brit kormánytól. A BBC névleges függetlensége segített alátámasztani a pártatlanságra vonatkozó állításait. Ugyanígy az a tény is, hogy a BBC az Egyesült Királyságban a hazai hallgatóknak is sugárzott, és általában élvezte a hallgatók bizalmát. Kevés más ország hozott létre egyetlen műsorszolgáltatót, amely az összes hazai és globális rádiós tevékenységét végezte.

Az Egyesült Államokban például az olyan államilag finanszírozott szervezetek, mint az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió végezték a vasfüggönyön túli elérést, nem pedig a hazai rádió- és televízióhálózatokhoz kapcsolódó szervezetek.

A szerkesztői függetlenség mindenek felett

A hidegháború alatt és az azt követő évtizedekben a World Service vezetői egyensúlyoztak a brit külpolitikai érdekek és a közönség bizalmának megőrzése között. Hangsúlyozták a BBC szerkesztői függetlenségének fontosságát:

végső soron a BBC munkatársainak kellett meghatározniuk, hogy mi kerüljön adásba, még akkor is, ha a kormánytisztviselők információkkal és tanácsokkal látták el őket.

A BBC külső szolgálatai arra szolgáltak, hogy a keleti blokkban élő hallgatókat tájékoztassák a demokrácia dinamizmusáról és a nyugati vitákról, miközben finoman megkérdőjelezték a kommunista politikát, és éket vertek a Szovjetunió és szatellitállamai közé.

A BBC kulcsszerepet játszott a keleti blokk hallgatóinak tájékoztatásában a hidegháború válságos pillanataiban, például az 1956-os magyar forradalom idején, amikor a Londonból érkező hírek megbízhatóbbak voltak, mint a helyi kommunista médiumoké. 1988-ban a Külügyi Szolgálatot átnevezték World Service-nek, és ebben a formában jelentős szerepet játszott az európai kommunizmus végjátékának közvetítésében. Az 1991-es szovjet puccskísérlet idején, amikor Mihail Gorbacsovot bebörtönözték krími dácsájában, a Világszolgálat rövidhullámú rádió segítségével követte a moszkvai eseményeket.

Belpolitikai összefonódások

A WS számára nem volt mindig zökkenőmentes az élet. A brit belföldi közszolgálati műsorszolgáltatás és a nemzetközi rádiózás egyetlen szervezetben való elhelyezése kiszolgáltatottá tette a WS-t a BBC ellen háborút indítani kívánó brit politikusokkal szemben. Anthony Eden miniszterelnök felháborodva azon, hogy a BBC 1956-ban a szuezi válságról tudósított, azzal fenyegetőzött, hogy megvonja a finanszírozást, és a WC-t közvetlen kormányzati ellenőrzés alá vonja.

Ezt követően más miniszterelnökök még a hidegháború közepette is csökkentették a BBC külügyminisztériumi támogatását, így az kénytelen volt bezárni vagy csökkenteni néhány idegen nyelvű szolgáltatását. A kommunizmus összeomlása további megszorításokat hozott, mivel a nemzetközi műsorszolgáltatás finanszírozásának egyik fő oka megszűnt.

A World Service mindazonáltal jó munkát végzett abban, hogy a hidegháború után a brit nemzetközi ügyek szolgálatába állítsa magát. Szakértelemmel és programokkal támogatott egy sor helyi demokratikus médiumot, oktatási és közösségépítési kezdeményezést a volt keleti blokkban és a globális délen. Globális televíziós csatornákat, később pedig online szolgáltatásokat hozott létre, hogy új nézőkhöz juthasson el, és kihasználja az új platformokat.

Politikai támadások, gyengülő brit közszolgálat

Az elmúlt évtizedekben a magán médiakonglomerátumok igyekeztek gyengíteni a közszolgálati műsorszolgáltatás pozícióját az Egyesült Királyságban. A brit politika jobbszárnyának egyes képviselői úgy vélik, hogy a BBC korlátozta a magánvállalkozások mozgásterét a brit médiaiparban, miközben belföldi programjaiban eredendően baloldali politikai elfogultságot mutatott.

Ezek a támadások 2010-től kezdve felerősödtek, és olyan politikai és kereskedelmi csoportok által vezéreltek, amelyek a BBC leépítését vagy teljes megszüntetését akarták elérni, és úgy tűnt, hogy kevéssé törődnek azzal, hogy ez milyen hatással lehet a World Service-re és a brit soft powerre. Abban az évben a David Cameron miniszterelnök vezette konzervatív-liberális demokrata koalíciós kormány kemény pénzügyi megállapodást írt elő a BBC számára.

A közkiadások csökkentését célzó megszorító intézkedések részeként 2014 áprilisától kezdődő hatállyal megvonták azt a kormányzati támogatást, amely a második világháború óta finanszírozta a BBC nemzetközi műsorszórását.

Sok megfigyelő úgy vélte, hogy ez a lépés politikai indíttatású volt, és a BBC-vel szembeni, mélyen gyökerező konzervatív ellenségességet tükrözte. Az eredmény egy sor megszorítás volt a WS-nél, amely még arra is rákényszerült, hogy elköltözzön a londoni Bush House-ban lévő történelmi otthonából, és a BBC belföldi hírközpontjába, a Broadcasting House-ba szoruljon. Bennfentesek és kívülállók számára egyaránt úgy tűnt, hogy ez egy korszak végét és jelentős presztízsveszteséget jelent.

A soft powerről való lemondás és a fake news elleni küzdelem

Úgy tűnik, hogy a brit kormány a BBC-vel szembeni ellenséges hozzáállása és annak felismerése között tépelődik, hogy a World Service a globális soft power egyik legfontosabb eszköze, amely az Egyesült Királyságot a középpontban tartja, és segít a nemzetközi ügyekkel kapcsolatos brit nézőpontok népszerűsítésében.

Az eredmény az időnkénti válságok kezelésére szolgáló, szórványos, vonakodó finanszírozás, amely kevés bizonyosságot hagy a jövőre nézve. Például a BBC azon céljának támogatása érdekében, hogy a globális közönségnek hiteles és megbízható híreket kínáljon – ami a fake news és az orosz és kínai propaganda korában kulcsfontosságú –, a kormány 2021-ben egyszeri nyolcmillió font (3,6 milliárd forint) összegű támogatást nyújtott a World Service-nek a dezinformáció elleni küzdelemre irányuló kezdeményezések finanszírozására.

2022-ben a kormány további 4,2 millió font (1,9 milliárd forint) vészhelyzeti támogatást bocsátott rendelkezésre a BBC oroszországi és ukrajnai közönségnek szánt szolgáltatásainak fejlesztésére.

A BBC újraindította a rövidhullámú rádiószolgálatokat, hogy a brit forrásokból származó hírek eljussanak az oroszországi és ukrajnai hallgatókhoz egy olyan időszakban, amikor a helyi független médiumokat leállíthatják, a műsorszóró és internetes infrastruktúrát megtámadhatják, és tűzfalakat emelhetnek a külföldi digitális hírek blokkolására. Márciusban a World Service újabb 20 millió font (9 milliárd forint) egyszeri kormányzati kifizetést kapott, hogy a veszélyeztetett idegen nyelvű szolgáltatásokat további két évig fenntartsa.

Ez év elején a BBC elnöke amellett érvelt, hogy az államnak újra fel kellene vállalnia történelmi szerepét, azaz a World Service teljes finanszírozását.

Azt állította, hogy csak ez tenné lehetővé a BBC számára, hogy a masszív orosz és kínai propaganda- és dezinformációs kampányokkal szemben felvegye a versenyt az új „információs hidegháborúban” és a globális befolyásért folytatott küzdelemben. A BBC-vel szembeni folyamatos kormányzati ellenségeskedés és a közszolgálati műsorszolgáltatás elleni szélesebb körű támadások fényében ez reménytelennek tűnik.

Mit hozhat a jövő?

Az egyik megoldás az lehet, ha a World Service-t egy különálló, közvetlenül az állam által finanszírozott szervezetté alakítják. Egy ilyen szétválasztás kevésbé tenné kiszolgáltatottá a nemzetközi műsorszolgáltatást a belpolitikai nyomásnak. A BBC márkaneve és az igazmondás hírneve továbbra is a legnagyobb érték marad.

Ha a világszolgálat a BBC égisze alatt marad, az megvédi a brit demokrácia sokszínűségét tükröző független hangot. Közvetlen kormányzati irányítás alatt viszont úgy tűnhetne, hogy egyszerűen az állami propaganda szerve, az Amerika Hangja brit változata. Világméretű hatósugara és befolyása így minden bizonnyal csökkenne.

Valószínűnek tűnik, hogy rövid távon a WC jelenlegi formájában fog tovább működni, egy olyan kormánytól származó ad hoc finanszírozásra támaszkodva, amely nincs meggyőződve a közszolgálati műsorszolgáltatás fenntarthatóságáról vagy annak kívánatos voltáról. Az sem kizárható, hogy a kormány gyökeres reformot hajthat végre a brit műsorszolgáltatásban, ami mélyreható következményekkel járhat a Világszolgálatra nézve.

A World Service-nek és a BBC szélesebb körű globális kereskedelmi tartalomterjesztésének köszönhetően az Egyesült Királyság továbbra is a súlya fölött teljesít a világ médiaarénájában. Az ebből fakadó puha hatalom minden bizonnyal fontosabb, mint valaha, egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Királyság szövetségesei és riválisai egyaránt erőforrásokat fordítanak a szívek és elmék megnyerésére – írja Simon J. Potter a Bristoli Egyetem újkori történelem professzora.