A vasárnap este lezárult európai parlamenti választások számos meglepetést tartogattak, azonban a szélsőjobb gyarapodására, valamint a balliberálisok és zöldek visszaesésére számítani lehetett.
A választások nyertesei közé sorolhatók:
- a jobbközép Európai Néppárt (EPP), ami megerősítette magát a 720 fős testület legnagyobb tömbjeként és nyolccal több mandátumot szerzett, így összesen 182 képviselőjük foglalhat helyet a szeptemberben megalakuló parlamentben
- a francia Marine Le Pen által vezetett szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) pártcsaládja kilenccel több mandátumot szerzett, mint öt évvel ezelőtt, így 58 képviselőt delegálhat
- a populista és javarészt euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciója néggyel több mandátumot szerzett, mint 5 éve
- azon független jobb- és baloldali pártok, amelyek nem tartoznak egyik pártcsaládhoz sem, ezúttal 99 mandátumot szereztek, 37-tel többet, mint 2019-ben.
A választást elbukta:
- a francia elnök, Emmanuel Macron által támogatott, centrista, liberális politikát folytató Renew Europe (RE), ami meglepően sok, 22 mandátumot veszített,
- továbbá a Zöldek is súlyos vereséget szenvedtek 19 mandátum elvesztésével
A balközép Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) frakciója 139 mandátummal megtartotta pozícióját: pontosan annyi képviselői helyet szerzett, amennyit a legutóbbi választásokkor is.
Az európai parlamenti paletta átrendeződésének okairól és jövőjéről Ladányi Ármint, az Euro-Atlantic Business Consulting európai irodájának ügyvezető igazgatóját kérdezte az Economx:
Teret nyert az iparbarát képviselet
A szakértő szerint a gazdasági válság és a háborús dilemma megosztotta a tagállamokat annak kapcsán, hogy Ukrajnához viszonyítva milyen pozíciót válasszanak. Most az látszik, hogy az előző ciklus képviselői sok esetben nem juttatták el hatékonyan az üzeneteiket a választókhoz, mivel új erők tudtak megjelenni a politikai palettán, illetve megerősödtek a korábbi ciklusban kevésbé jelentős szereplők.
Míg az Európai Néppárt jelentős mértékben növelni tudta támogatottságát, addig a baloldali és zöld pártok pártok veszítettek a népszerűségükből. Ennek az oka az lehet,
hogy az elmúlt időszakban a hangsúly áttevődött a zöld politikáról az iparpolitikára, egyfelől a covid járvány, a háború és egyéb válságok következtében.
A hagyományos és konzervatívabb, üzleti fókuszú szakpolitikák jobban megjelennek a jobboldali pártokban, mint akár a jobb-közép Néppárt hagyományos értékeiben. Az elmúlt időszakban a Néppárt értékrendje is kitágult az alapító atyák tervezetéhez képest, hiszen az évek során számos különböző hátterű párt jelent meg benne, illetve zöld és liberális pártokkal való verseny okozta külső nyomás is nagyban formálta. Az Európai Bizottság elnökének megválasztásához szükséges parlamenti többséget (361 szavazat) azonban nem szerezheti meg egyedül, így más frakciókkal kell szövetségre lépnie.
Zárkózik a szélsőjobb
A Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vezette Európai Konzervatívok és Reformerek, illetve az Identitás és Demokrácia frakcióinak populista tömbje is elégedett lehet, hiszen immáron 131 mandátumot tudhatnak magukénak. A szakértő szerint
a feltételezett jobboldali áttörés, amire sokan számítottak nem történt meg, ugyanakkor a tagállamokban jelentős jobboldali megerősödéseket lehet tapasztalni
mint például Németországban, Ausztriában, vagy Hollandiában, de talán a legjobb példa Franciaország esete, ahol Marine Le Pen pártja a szavazatok közel harmadának bezsebelésével olyan szintű támogatottságot nyert a választóktól, hogy a kormánypárti alulteljesítése végett Emmanuel Macron elnök azonnal feloszlatta a parlamentet és előrehozott választásokat írt ki.
Nagy rizikót vállalt a francia kormányfő
Kétélű fegyver, hogy Macron feloszlatta a nemzetgyűlést >>>Időközben Alexander De Croo belga miniszterelnök is bejelentette lemondását miután liberális pártja, az Flamand Liberálisok és Demokraták drámai vereséget szenvedtek a belgiumi regionális, nemzeti és uniós választásokon vasárnap a szélsőjobboldali kihívójukkal szemben.
A tét a királycsinálás
A francia politikai válság jelentős következményekkel járhat a Renew Europe liberális politikai erejére nézve és arra, hogy mennyiben gyakorolhat nyomást az Európai Unió legbefolyásosabb pozíciójának, a Bizottsági elnökének megválasztásának folyamatára.
A liberálisok térvesztése azt eredményezni, hogy csak fokozott koalícióépítéssel lehetnek majd hatással az elnökválasztás kimenetelére, míg a jobboldali erők beleszólása a folyamatba újabban jóval hangsúlyosabban jelenik meg.
Jelenleg az olasz Giorgia Meloni tetszeleghet a királycsinálói szerepben, mivel mind Ursula von der Leyennek szüksége lehet az ECR támogatására a Bizottság elnöki posztjának elnyeréséhez, mind Marine Le Pen segítségét kéri a szélsőjobboldali tömb egyesítésében.
Befellegzett a környezetvédő politikának?
Számos politikai és társadalmi tényező, többek között az egész Európát befutó, enyhébb környezetvédelmi korlátozásokat követelő gazdatüntetések hatással voltak a Zöldek, avagy az Európai Szabad Szövetség képviselői munkásságának és a European Green Deal (Európai Zöld Megállapodás) megítélésére. A szakértő szerint elmúlt időszakban az emberek a saját bőrükön tapasztalták meg az inflációt, a hirtelen áremelkedéseket, amelyekért egyrészről a covid-járvány, másrészről a háború felel.
A környezetvédő pártok támogatottságának csökkenését az válthatta ki, hogy ebben a krízisekkel sújtott időszakban az európai túlszabályozás végig jelen volt mind a zöld kérdésekben, mind a külkereskedelem vonatkozásában.
Ez vezetett el végül az európai gazdák és a választópolgárok együttes elégedetlenségéhez, akik így inkább az üzletorientált és iparbarát politikákat szeretnék az Európai Parlament napirendjén viszontlátni.
Habár a választási eredményekkel nem semlegesült teljesen az eddigi erőteljes pártcsaládokból álló európai parlamenti rezsim, de biztos, hogy komoly változásokat fognak hozni az újdonsült parlamenti eltolódások.