Röhögve szökött át a koreai halálzónán az amerikai katona, de úgy tűnik megvan, mi elől menekült

A 23 éves férfi ellen 2022 szeptemberében indult vizsgálat testi sértés miatt, de akkor nem vették őrizetbe – jelentette az AFP a dél-koreai rendőrségre hivatkozva. A testi sértés vádjának részletei nem tisztázottak.

Sok volt a rovásán

Néhány részlet viszont kiderült, azaz, hogy Travis King elég komoly fegyelmi vétségeket követhetett el. 

A dél-koreai Yonhap hírügynökség forrásai mondták, hogy a 23 éves férfit pénzbírsággal sújtották, mert többször megrúgta egy rendőrautó hátsó ajtaját Szöul Mapo kerületében.

King ugyanis nem volt együttműködő, és káromkodva kiabált a rendőröknek, akik megpróbálták elfogni. A jelentés szerint azzal is gyanúsították, hogy szeptemberben egy szórakozóhelyen megütött egy koreai állampolgárt.

A Yonhap forrásai szerint Kinget összesen 5 millió von (3950 USD) pénzbírsággal sújtotta egy szöuli bíróság február 8-án többek között közvagyonban okozott kár miatt.

Egyelőre viszont nem világos, hogy King ezért töltött-e két hónapot börtönben.

A beszámolók szerint Kinget a szabadulása után mintegy egy hétre katonai megfigyelés alá helyezték Dél-Koreában. A keddi szökése előtt a Szöulhoz közeli Incshon repülőterére szállították, hogy visszarepüljön az Egyesült Államokba, és leszereljen. Miután elváltak útjai a kísérőjétől, ahelyett, hogy felszállt volna, elhagyta a terminált, és a két Korea közötti demilitarizált övezetbe indult, majd az épületek között átszaladt északra.

Azt, hogy ezt hogyan tehette meg, az amerikai hadsereg jelenleg is vizsgálja.

A két Korea közötti háború 1953-ban nem békekötéssel, hanem tűzszünettel zárult, a két ország között demilitarizált terület – DMZ, amelyet mindkét oldalról fegyveresek felügyelnek – a világ egyik legveszélyesebb és legszigorúbban őrzött területének számít. 

Kyung-ryoon Lee, akinek a cége túrákat kínál a demilitarizált övezetbe, a BBC szerint arra számít, hogy a Travis King-incidens után a cége és a hozzá hasonló vállalkozások nehezebben kaphatnak engedélyt a zóna felkeresésére. Lee a DMZ-nek arra a JSA rövidítéssel elnevezett területére visz embereket, ahol az északi és déli katonai erők szemtől szemben állnak egymással – írja a lap.

Lee cége eddig 2000 turistát vitt a zónába, alapos felkészítés után. Mindenkinek elmondják például, hogy ha átlépnek a demarkációs vonalon, magukra vannak hagyva, mert oda katona nem mehet utánuk.

Az Észak- és Dél-Korea közötti demilitarizált zóna (DMZ) ugyanis a világ egyik legveszélyesebb helyeként ismert.

A 150 mérföld (240 km) hosszú határt taposóaknák töltik meg, elektromos és szögesdrót kerítés veszi körül, és a térfigyelő kamerák és a fegyveres őrök a nap 24 órájában készenlétben állnak, több tízezer katonai őrzi mindkét oldalon.

Évente több tucat ember próbál elmenekülni Észak-Koreából, de a veszélyes DMZ-n keresztüli disszidálás ritka.

Mit lép majd Észak-Korea?

Szakértők szerint Travis King észak-koreai jelenléte alkupozíciót adhat Phenjannak az Egyesült Államokkal szemben, különösen egy ilyen feszült időszakban.

– mondja James Fretwell, a szöuli NK News szakoldal elemzője. 

„Az észak-koreaiak is azon törhetik a fejüket, hogyan reagáljanak a helyzetre, mivel valószínűleg ugyanúgy meglepődtek, mint bárki más, amikor egy amerikait látnak átsétálni a határon" – tette hozzá.

Tae Yong-ho dél-koreai politikus azonban azt mondja a Reutersnek, hogy egy amerikai katona hosszú távú fogva tartása „drága fejfájást" jelent majd Északnak.

Más kérdés, hogy milyen állapotban adják majd át hazájának.

Az amerikai külügyminisztérium utazási tanácsai szigorúan tiltják az amerikai állampolgárok számára, hogy belépjenek Észak-Korea területére, „mivel továbbra is komoly a kockázata az amerikai állampolgárok őrizetbe vételének, letartóztatásának és hosszú távú fogva tartásnak". Különösen igaz ez az illegális határátlépésre.

Az általános tilalmat azután vezették be, hogy a phenjani hatóságok 2015-ben őrizetbe vették Otto Warmbier amerikai egyetemistát, miután engedély nélkül Észak-Koreába látogatott, egy szállodában pedig megpróbált meglovasítani egy kommunista propagandaplakátot. 

Warmbier 2017-ben meghalt, pár nappal azután, hogy Phenjan szabadon engedte a már kómában fekvő amerikai diákot, és hazaszállították az Egyesült Államokba.